Virtuálissá vált a Hegyvidéki Kulturális Szalon

– Sokan úgy gondolják, hogy egyszerűbb, kényelmesebb otthonról dolgozni.

– Sokkal körülményesebb minden, mint amikor együtt vagyunk a munkahelyen. Most mindent csak telefonon vagy írásban tudunk egyeztetni egymással. Főleg az első napok voltak nagyon nehezek, hiszen hirtelen több száz rendezvényt kellett lemondani. Az egyik kolléganő mobilszámára átirányítottuk a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetékes telefonjára befutó hívásokat, így akinek otthon nincs internetkapcsolata, telefonon el tud érni bennünket. A kapcsolattartás és a távolból történő munkavégzés érdekében minden kolléga az otthonában alakította ki az ehhez szükséges technikai hátteret. Ezenkívül fontos volt kitalálni, hogyan tudunk úgy kapcsolatban maradni a látogatókkal, hogy hitvallásunk és munkánk alapvető küldetése, a szalon értékes közösségeinek megőrzése megmaradhasson. Igyekeztünk megtalálni a módját, hogyan lehet „házhoz vinni” látogatóinknak a kulturális programjainkat.

– Most hogyan lehet önöket megtalálni?

– A vonalas telefonszám mellett változatlanul él az info@kulturalisszalon.hu e-mail-címünk, egy kolléganő csak azzal foglalkozik, hogy az erre érkező leveleket fogadja. Az összes kollégánk saját hivatali elektronikus címe is működik, azon a partnerekkel tartjuk a munkakapcsolatot. Szükség van mindkét formára, mert egy aktívan működő intézmény életében jött a hirtelen döntés, hogy másnaptól minden program elmarad, és a változásokat minden formában kommunikálni kell. Ahogyan azt is, hogy a rendezvényekre előre megvásárolt regisztrációs jegyek nem vesznek el, a vészhelyzet elmúlását követően felhasználhatók más rendezvényre. A szalon honlapján, a www.kulturalisszalon.hu oldalon is folyamatosan megjelennek az aktuális hírek, és a Facebook-csoportunk is aktív. A saját híreink mellett igyekszünk egyéb fontos információkat is közzétenni, mint a Maradj otthon! felhívást, vagy a Hegyvidéki Önkormányzat által létrehozott segítőszolgálat elérhetőségeit.

– Hány embert keresnek és érnek el ebben a formában?

– Több mint kilencszáz fős a látogatói levelezőlistánk, ők eddig is megkapták a havi programajánlót. A látogatási tilalom másnapján elhatároztuk, hogy mindennap küldünk – hírlevélként – egy-egy előadást a címzetteknek, egy-egy kedves gondolat kíséretében, és további pluszinformációkat is az aktualitásokról.

– Milyen előadások ezek?

– A szalonban számos előadást rögzített a Hegyvidék Televízió, tudományos és ismeretterjesztő szalonegyetemi előadásokat, az Egészséges Hegyvidék Program részeként megrendezett szabadegyetemi előadásokat szakorvosok közreműködésével, a Zene-Fere Klub beszélgetéseit a zenei élet kiválóságaival, úti élménybeszámolókat, vetített képes előadásokat, az Idősek Egészségiskolája előadásait. Ezek közül válogatunk, és küldjük el látogatóinknak. Reméljük, több ilyen előadásunk van, mint amennyire szükség lesz.

– Mit szólnak hozzá az emberek?

– Érezhetően örülnek neki, mert már több tucat válaszlevet kaptunk tőlük. Ezekben megköszönik a gondoskodó odafigyelést, a tájékoztatást, ami sok erőt ad a folytatáshoz. Úgy látjuk, ennek révén jobban beépül a tudatokba az otthon maradás szükségessége, és az is, hogy tudjanak és merjenek segítséget kérni. Főleg a hetven és kilencven év közöttiekkel tartjuk így a kapcsolatot. Ki ne örülne, ha a munkájáért ilyen és hasonló köszöneteket kapna: „Nagyon jólesik, hogy gondolnak rám, érzem, hogy szeretet sugárzik felém.” Volt, aki örömében azonnal továbbította az előadást a családjának, ismerőseinek. Egy másik levélíró ezt üzente: „Eltereli a gondolataimat a jelenről, addig sem foglalkozom azzal, ami a világban történik.” Annak is örült valaki, hogy olyan előadást kapott, amelyiken épp nem volt ott, így alkalma nyílt, hogy láthassa. Vagy egy másik: „…most, hogy újra megnéztem az előadást, még jobban érzem, hogy mennyire hiányzik a Szalon”. Más csak annyit írt, hogy Isten áldjon bennünket a gondoskodásért. Balogh Tomi túravezető, hidrogeológus magyarországi tájakra viszi nézőit a Barangolások Magyarországon című előadás-sorozatában. A Káli-medencéről tartott részről ezt írta valaki: „A könnyem is kicsordult, látva az előadást, mert engem ott kereszteltek meg Kővágóörsön.” Volt, hogy ennyi üzenet jött: „Köszönjük, jó fejek vagytok, óriási ötlet.” Érezhetően úgy adunk erőt az embereknek, hogy abból mi is erősödünk. Mert nekünk sem mindegy, milyen lelkiállapotokba látunk bele. „Biztos sokan megköszönték már a kedves figyelmességet, most én is ezt teszem. A küldött videókból sokat tanulhatunk, rácsodálkozhatunk eddig ismeretlen dolgokra. Nagy szükségünk is van minderre ezekben a lakásba zárt hetekben (hónapokban?).” A Normafa Idősek Otthonában lakik az a házaspár, amely kortárs alkotóklubot vezet nálunk, önkéntesként, évek óta. Azt mondják, számukra most mi jelentjük a külvilágot, alig várják, hogy visszatérhessenek, és újra folytatódjon az aktív közösségi élet.

– Nagy váltás lehet ez a szalon látogatóinak: virtuális, e-mail-kapcsolat az eddig megszokott közvetlen, baráti együttlétekhez képest.

– Ezt is szeretnénk oldani azzal, hogy telefonon is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot idős látogatóinkkal. Felhívjuk őket, megkérdezzük, hogy vannak, ha érezzük, hogy szomorúak, próbálunk erőt önteni az elkeseredettekbe, érdeklődünk, van-e szükségük segítségre. Öröm, hogy sokaktól azt halljuk, megoldott az ellátásuk, a család vagy a szomszédok segítenek. Van, aki elmeséli, hogy becsülettel otthon marad, és a szalonban tanult tornát csinálgatja. Példaértékű, hogy a nálunk létrejött közösségek tagjai ebben a helyzetben is tartják egymással a kapcsolatot. A Memória Klubba járóknak például a klubvezető rendszeresen küldi a feladatokat, a zumbaoktatónkkal Skype-on lehet továbbra is együtt zumbázni, sőt, ugyanígy folyatódik a jóga is, virtuális csoportban. Az Alzheimer Cafét vezető hölgy is azon dolgozik már, hogyan tudna előadásokat eljuttatni a látogatókhoz. Hamarosan ezzel is jelentkezünk.

AI.