Pêche Melba, avagy opera után jöhet a jéghattyú!
Nellie Melba operaénekesnő, aki 1861-ben született Ausztráliában, korának kimagasló koloratúrszopránjaként vált híressé. A század végén már a fél világ rajongott érte, a legjelentősebb operaszínpadokon lépett fel. A londoni Covent Gardenban például egyedül neki volt állandó öltözője.
De nemcsak a zenei életben vált ismertté, hanem – ahogy lenni szokott a hírességekkel – sok-sok fogás kapta róla a nevét. Ezek közül a világ 100 leghíresebb édessége között számon tartott, szemet-szájat gyönyörködtető Pêche Melba (ejtsd: pess melba) vált a legismertebbé. Ezt a fagylaltkülönlegességet August Georg Escoffier, a híres francia séf alkotta meg, aki 1889-ben szerződött az akkor megnyitott londoni Savoy Hotelba. A tulajdonos, César Ritz szállodamágnás éppen annak a párizsi szokásnak a meghonosításán fáradozott, hogy a társasági elit az opera után egy közös vacsorával folytassa a programot. Ennek érdekében közismert embereket csalogatott az éttermébe, amely hamarosan felkapott hely, Escoffier-nak köszönhetően pedig az ínyencek Mekkája lett.
Nellie Melba is a Savoyban szeretett vacsorázni Covent Garden-beli fellépései után, a séf az ő tiszteletére kreálta az elhíresült őszibarackos fagylaltkelyhet. A karamelles őszibarackdarabok eredetileg szépséges jéghattyúba töltött vaníliafagylalton hevertek, ám mára egyszerűsödött az édesség megjelenése. A változás azonban nem vált kárára, mert a tartalma gazdagodott: a hattyú helyett jött az ínycsiklandozó málnaöntet, így mindenki számára könnyen elkészíthetővé vált.
Ma már a fagylaltkehelyhez általában személyenként egy egész őszibarackot használnak fel, amelyet meghámoznak, félbevágnak, és néhány pillanatra forró cukorszirupba dobják. Ezután leszűrik, a magokat eltávolítják, és a helyükre egy-egy gombóc vaníliafagylaltot nyomnak. Végül málnából turmixolt öntettel leöntik, tejszínhabbal díszítik, és mandulaforgáccsal meghintve azonnal kínálják. Miután őszibarackszezonban ritkán találunk friss málnát, a fagyasztott tökéletesen megteszi helyette.
Pákozdi Judit