Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A hegyvidéki nemzetiségi önkormányzatok közmeghallgatásai

Hagyományaik és anyanyelvük ápolásával, őrzésével, kulturális és történelmi értékeik bemutatásával gazdagítják a Hegyvidéket a XII. kerületben működő nemzetiségi önkormányzatok. Elvégzett munkájukról, valamint terveikről az év végén megtartott közmeghallgatásokon számoltak be képviselőik. (A többi nemzetiségi közmeghallgatásról előző lapszámunkban olvashattak.)

ÖRMÉNY NEMZETISÉG

Összefoglaló kiállítás

Gondos Béla Örmény emlékek a Kárpát-medencében című előadásával kezdődött a tavalyi esztendő az örmények számára. A további programokról szólva Hegedüs Annamária Borbála, az örmény önkormányzat elnöke elmondta, megtekintették az örmény gyökerű Kacsóh Pongrácról készített kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárban, majd Győrben csoportos városnézésen vettek részt, ahol Gondos Béla vezetésével az örmény eredetű emlékeket keresték fel. Az egyik legnagyobb esemény a májusi gálaműsor volt, amin a trianoni megemlékezést követően az elmúlt öt év fellépőinek köszönték meg színvonalas produkcióikat.
Vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásokat is szerveztek, amelyeken a szentföldi körutazásuk anyagát mutatták be. A többi között szó esett Joppe, Cezarea, Haifa, Tibériás városáról, a jeruzsálemi örmény negyedről, a Tábor-hegyről és a Genezáreti-tóról. A bibliai helyszíneket a hozzájuk illő idézetekkel vezették fel. Az Örmények a Szentföldön című kiadvány a XII. kerületi nemzetiségi önkormányzat gondozásában jelent meg.
Négy országot és közel húsz várost érintett a galíciai utazásuk, amely alkalmat adott a lembergi örmény templom és a nagybányai Hollósy Simon művésztelep megtekintésére. Folytatták a hazai örmény emlékek felkeresését, ennek keretében eljutottak Veszprémbe, Pápócra, Tiszalúcra. A Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület közös klubját 2019-ben a hegyvidéki örmények szervezték, ebben fellépett Ötvös Csilla és Hegedűs Valér előadóművész.
Az erdélyi örmények története, kulturális öröksége mellett a hegyvidéki nemzetiségi önkormányzat ötéves munkáját mutatta be a nyári kiállítás a polgármesteri hivatal folyosógalériájában. A megnyitón Borosnyay Klára, Várady Mária és Zsigmond Balassa vezetésével az Albinoni zenekar gondoskodott a jó hangulatról.
Ami az idei terveket illeti, februárban Heim Pál tart előadást az örmény liturgiáról, áprilisban pedig meglepetéssel készülnek – mondta az elnök. Májusban gálaműsor és örményországi utazás, júliusban a fővárosi klub megszervezése, ezek mellett kirándulások, előadások, kiállítás és egyéb kulturális események szerepelnek a programban.Hegyvideki_nemzetisegi_onkormanyzatok_kozmeghallgatasai1

NÉMET NEMZETISÉG

Példamutatás a gyerekeknek

Ismét a farsangi Batyus bál indította az évet a németeknél. A népszerű családi rendezvényen Vértesacsa és Mezőfalva együttesei, valamint a Lochberg Regionális Néptánccsoport lépett fel, és a részvevők között ott volt a Svábhegyi Cserkészcsapat is – mondta el a közmeghallgatáson Kövesdiné Martin Nóra Anna, a német önkormányzat elnöke.
Szintén a Jókai Klub adott otthont a Böjt és húsvét című programnak, amelyre sok-sok gyerek, óvodások és iskolások mentek el, hogy együtt játsszanak, és húsvéti díszeket készítsenek. Ezzel kapcsolatban az elnök köszönetet mondott a Jókai Klub munkatársainak, akik minden alkalommal a lehető legtöbb segítséget nyújtják. A legnagyobb rendezvény ezúttal is a Svábhegyi Pünkösdi Búcsú volt, a háromnapos programban bemutatkoztak Vértesacsa, Zsámbék, Budakeszi német nemzetiségi táncosai és énekesei is.
Különösen jól sikerült a Terményünnep. A résztvevők lovas menetben vonultak a Jókai Klubba, ahol sváb lakodalmas szórakoztatta az egybegyűlteket. Az ünnepről drónfelvétel készült, a film egyben összefoglalja az elmúlt öt év nemzetiségi önkormányzati munkáját is, a Hegyvidék Tv Múlt a jelenbe, utunk a jövőbe című kisfilmjéhez hasonlóan.
A németek csatlakoztak a Hegyvidéki Sörfesztiválhoz és a Jókai-kertben megtartott Kadarka Fesztiválhoz. A nemzetiségi önkormányzat szervezésében felléptek a pesterzsébeti nemzetiségi gimnázium és a Tamási Áron iskola tanulói. A szintúgy hagyományos András-napi disznótor sikeréből a gyerekek is kivették a részüket, egyebek közt ők töltötték a hurkát és a kolbászt. Advent kitüntetett eseménye volt az idősek karácsonya az Istenhegyi Szent László Plébánián, valamint a jótékonysági süteményvásár.
Az elhangzottakhoz Gaál Tímea elnökhelyettes annyit tett hozzá, hogy Simon István személyében olyan képviselő csatlakozott októberben az új német önkormányzathoz, aki képes motiválni a fiatalokat és elősegíteni a néptáncoktatást. Kövesdiné Martin Nóra Anna külön ki is emelte: feladatuknak tekintik, hogy példát mutassanak a gyerekeknek.Hegyvideki_nemzetisegi_onkormanyzatok_kozmeghallgatasai3

SZLOVÁK NEMZETISÉG

Hosszú távú programok

Hrivnák Mihály, a szlovák önkormányzat elnöke a közmeghallgatáson mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a hegyvidéki szlovák nemzetiségi önkormányzatnak hosszú távú programjai vannak, ezeket erősíti meg, vagy bővíti, az éves munkatervnek megfelelően. Az előző ciklus 2014-ben kezdődött, az eltelt időszakban a Magiszter Alapítvány alapítójával és az Áchim L. András Emlékbizottság elnökével, Molnár M. Eszterrel, valamint magyar barátokkal közösen valósították meg az Áchim-programot.
Ennek volt része a gödöllői Szent István Egyetemen megtartott konferencia, amit hasonlók követtek Újkígyóson, Tótkomlóson és Békéscsabán. A gödöllői eseményt a szlovák nagykövet, a Szlovák Intézet igazgatója és az Országos Szlovák Önkormányzat akkori elnöke is megtisztelte jelenlétével. Gödöllőn kétnyelvű emléktáblát avattak Romány Pál akadémikus közreműködésével, és a programsorozat csúcspontjaként Áchim L. András mellszobrát leplezték le a Vajdahunyad várában. Ezt követően minden évben Áchim L. Andráshoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadásokat tartottak, majd a program zárásaként zarándokutat szerveztek Áchim L. András sírjához.
Hozzákezdtek a Vyhonky szöveggyűjtemény nyomdai előkészítéséhez. Ez egy szlovák irodalmi antológia, amely negyven évvel ezelőtt született, és elindította a hazai modern szlovák irodalom kibontakozását. Az önkormányzat számára olyannyira fontos a Vyhonky, hogy a negyvenedik évforduló alkalmából ünnepi szimpóziumot tartott, és a 2020-as programok egy részét is e kiadvány köré szervezi. Ilyen esemény lesz a könyv hazai és akár szlovák bemutatója is.
Molnár M. Eszter a hegyvidéki szlovák önkormányzattal meglévő gyümölcsöző együttműködésről beszélt, majd a közmeghallgatás után kötetlen, jó hangulatú nyugdíjastalálkozó következett. A megjelentek a nemzetiségi önkormányzat ajándékait vehették át. Hegyvideki_nemzetisegi_onkormanyzatok_kozmeghallgatasai5

SZERB NEMZETISÉG 

Zarándoklat és Tabán Est

A közmeghallgatás kiemelt része az önkormányzati működésnek, hiszen alkalmat ad az elért eredmények, a megvalósult programok bemutatására – hívta fel a figyelmet dr. Lásztity Demeter, a szerb önkormányzat elnöke. Mint elmondta, éves programjuk szorosan kapcsolódik az ortodox egyház és vallás jeles napjaihoz. Az ünnepek számolása a Julianus-naptár alapján történik, a karácsony január 7-re, Újév napja január 13-ra esik.
Jelentős esemény a szerbek életében a Szent György-napi búcsú. A Szerb utcai ortodox templomban megtartott egyházi és kulturális találkozón részt vettek a hegyvidéki szerb képviselő-testület tagjai is. Nyáron a Grábóci Zarándokúton jártak, júniusban zajlott a Tabán Est, amelyen a Tabán Táncegyüttes is fellépett. A rendezvényen jelen voltak magas rangú vezetők, államtitkárok, valamint a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke is.
Lásztity Demeter arról is szót ejtett, hogy a kormánynak köszönhetően nagyon jó helyzetbe került a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium. Olyan sok gyerek jelentkezett oda, hogy felvételi vizsgát kellett tartani. Szegeden egy új szerb iskola kialakítására nyílt lehetőség, amely a Magyarországon dolgozó szerbek gyerekeinek tanításához járul hozzá.
Az Országos Szerb Önkormányzat minden évben zarándokutat szervez, tavaly a Szentföld volt a célpont. Megemlékezést és koszorúzást tartottak a szerbek október 23-án, míg december 19-én Szent Miklós napját ünnepelték. Fontos feladatuknak érzik, hogy a Szerb Tudományos Akadémia megalapítóinak sírját gondozzák a Farkasréti temetőben. Hegyvideki_nemzetisegi_onkormanyzatok_kozmeghallgatasai2

UKRÁN NEMZETISÉG

Az építkezés ideje

Nyeste Miklós, Márinec László és Zakrevszka Vita került be a tavaly első alkalommal megválasztott hegyvidéki ukrán nemzetiségi önkormányzatba, amelynek közmeghallgatásán a következő időszak terveiről esett szó. Mint Nyeste Miklós elmondta, igyekeznek, hogy bebizonyítsák, valódi munkát akarnak végezni. Egyik fontos feladatuknak tekintik, hogy megismerjék és felkarolják a XII. kerületben élő közel ötven ukrán identitású családot. Azokat is, akik vegyes családban élnek, vagy akár csak valamelyik nagyszülőjük, dédszülőjük volt ukrán nemzetiségű, azonban közösséget vállalnak az ukrán nemzettel. Hiszen, mint fogalmazott, „amíg nincs építőanyag, addig nem lehet építeni”.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke hangsúlyozta: szeretnének valódi közösséget kialakítani, összefogni az ukrán identitású, gyökerű polgárokat, képviselni az érdekeiket. S persze megmutatni a XII. kerület többi lakójának azokat az értékeket, amikkel az ukránok gazdagítani tudják a Hegyvidék kulturális és nemzetiségi hagyományait.
Éppen ezért már az idén egy nagyszabású kulturális nap megtartását tervezik, amin egyebek közt a kárpátaljai festőművészetre, népi iparművészetre és általában a tárgykultúrára hívnák fel a figyelmet. Azon is gondolkodnak, hogyan lehetne valamelyik önkormányzati óvodában kétnyelvű nevelési lehetőséget biztosítani.
A tervek szerint felveszik a kapcsolatot a fővárosi és a környező kerületekben működő ukrán önkormányzatokkal, s tárgyalnának arról, hogyan tudnának közös programokat szervezni. Ugyanígy szoros kapcsolatra törekszenek a többi hegyvidéki nemzetiségi önkormányzat képviselőivel, mivel együtt még inkább hozzájárulhatnak a XII. kerület sokszínűségéhez. Hegyvideki_nemzetisegi_onkormanyzatok_kozmeghallgatasai4

sm.