Az isten(nő)i desszert

Heléné, vagy Heléna spártai királylány Zeusz leányaként született, ezért az istenek elhalmozták ajándékaikkal. A legtöbbet Aphroditétól kapta: a szépség és szerelem istennője a világ legszebb nőjévé változtatta őt élete folyamán. Olyan gyönyörű volt, hogy mintegy százhúsz ókori ábrázolás maradt fenn róla freskókon és főként vázaképeken; ezeken vörös hajjal és kék szemmel rajzolták meg.
Heléna megítélése rendkívül változó a történészek és művészek körében. Gluck Paris és Helena című operájában méltóságteljes, Offenbach Szép Heléna című operettjében frivol, kikapós nőként látjuk viszont az ókor leghíresebb asszonyát. A trójai Heléna történetét feldolgozó darabot 1864-ben mutatták be Párizsban, és az operett nem csupán Menelaosz spártai király felesége elrablásának, valamint a trójai herceggel, Parisszal való szerelmi történetének rekonstrukciója volt, hanem aktualitást is adott: csípős szatírizmussal ábrázolta a III. Napóleon körül forgolódó úri társaságokat. Ennek és a téma antik jellegének köszönhetően a darab Európa-szerte diadalt aratott, akárcsak a Helénáról elnevezett körtedesszert, amelyet a kreativitásáról ismert és ünnepelt Auguste Escoffier, a „szakácsok királya” alkotott meg.

SZÉP HELÉNA KÖRTÉJE

A csokoládés, vaníliafagylaltos körtedesszert nevéhez méltó módon mutatós édesség. Négy szép körtét meghámozunk, a szárukat rajtuk hagyjuk, majd egy liter édes fehérborban, amit cukorral, citromlével és egy vaníliarúd kikapart belsejével ízesítettünk, nem túl puhára főzzük. Ebben hagyjuk kihűlni.
Tálaláskor négy tányérra vaníliafagylaltot adagolunk, fejenként két-, háromgombócnyit. A körtéket lecsöpögtetjük, a száruknál fogva vékony szeletekre vágjuk, vigyázva, hogy egyben maradjanak, és a fagylaltra ültetjük. 10 deka étcsokoládét forró víz fölé állított lábasban felolvasztunk, 2 evőkanál vízzel és egy kiskanál rummal elkeverjük, és a fagylalt mellé vagy a körte egyik felére csurgatjuk. Még izgalmasabb lesz, ha pirított mandulával is megszórjuk!

Pákozdi Judit