Támogatja az önkormányzat a szívklinika fejlesztését

A Hegyvidéki Önkormányzat ingyenesen a magyar államra ruházza a Városmajor utca 70. szám alatti ingatlana tulajdonjogát – erről szól a képviselő-testület szeptemberi ülésének egyik határozata. Az ingatlanátadásra a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának fejlesztése és bővítése érdekében van szükség: az önkormányzat is támogatja, hogy létrejöjjön a tervezett új diagnosztikai központ és a szívtranszplantáció fejlesztését elősegítő új részleg, valamint bővüljenek a műtői kapacitások. Az intézmény, amellett, hogy Európa egyik legjelentősebb szívgyógyászati centruma, oroszlánrészt vállal a XII. kerületi szív- és érrendszeri betegek kezelésében.

Ellenzéki képviselők érdeklődésére dr. Borsodi Klaudia aljegyző elmondta, korábban licites eljárás keretében akarták értékesíteni a Városmajor utcai telket, ám az adásvétel nem jött létre, ezzel ugyanis ellehetetlenült volna a kórház fejlesztése. Pokorni Zoltán polgármester hozzátette, már nemcsak remény, hanem erős szándék is van a kórház bővítésére, erről ugyanis határozatot hozott a kormány, és a szükséges forrást is biztosítja.

Fecskeház a közszolgálati dolgozóknak

Mivel a kerületi intézményekben komoly munkaerő-problémát okoz, hogy a dolgozók számára szinte megfizethetetlenek az elszabadult budapesti albérletárak, a kormány másfél milliárd forintos támogatásával közszolgálati apartmanházat hoz létre az önkormányzat az Alkotás utca 21. szám alatti épület felújításával. Erről még februárban döntött a képviselő-testület, amely most a hasznosítási koncepcióról is szavazott. A tervek szerint a leendő fecskeházban 46 egyszobás, valamint a családok számára 12 többszobás apartmant alakítanak ki, ahol az önkormányzat és intézményei alkalmazásában állók – elsősorban a pályakezdők és az új belépők – juthatnak olcsó lakhatási lehetőséghez saját otthonuk megteremtéséig.

A fecskeházba a munkaviszony idejére, legfeljebb öt évre lehet majd beköltözni. A bérleti díjat alacsonyan akarják tartani – a családi apartmanok esetében a bruttó jövedelem 15%-a, egyszobás apartmanoknál pedig a 10%-a lesz –, hogy a lakók legalább a havi lakbér összegével megegyező pénzt félre tudjanak tenni lakás-előtakarékossági célra.

„A kerület érdekében ez egy nagyon nagy előrelépés” – mondta a készülő közszolgálati apartmanházról Élő Norbert képviselő (DK), hozzáfűzve, hogy a hasznosítás koncepciója példaértékű módon, az ellenzék felvetéseit is megfontolva készült el. Hajnal Miklós képviselő (Momentum) szerint is örömteli, hogy az Alkotás utcában fecskeház épül, mert ez is hozzájárulhat a kerületi szakemberhiány enyhítéséhez.

 

Ingatlancserék a Böszörményi úton

Az önkormányzat a Böszörményi úti irodaházakat érintő ingatlanfejlesztési projektre készül, a 20–22-es számú épületben azonban a kerület mellett néhány társadalmi szervezetnek is van párszázaléknyi tulajdonrésze. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesülettel arról állapodott meg az önkormányzat, hogy megvásárolja annak tulajdoni hányadát, míg a Magyar Páneurópa Unió Egyesület, továbbá a Város és Faluvédő Szövetség csereingatlanokat kapott: a képviselő-testület hozzájárulásával a Böszörményi út 13–15. szám alatti épületben vehetnek birtokba üzlethelyiségeket, ahol közösségi térként is működhetnek.

A Böszörményi út 24. szám alatti „B” irodaház legnagyobb részét évek óta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bérli, november végén jár le a szerződése. Ezt hosszabbítanák meg újabb egy évre az önkormányzat számára előnyös feltételekkel, hiszen a kormányzati szerv a minimális bérleti díj kétszeresét – közel háromezer forintot – fizeti négyzetméterenként.

A tavaszi járványügyi veszélyhelyzet és az ezzel járó forgalomcsökkenés miatt számos helyiségbérlő kapott – kérelemre – bérletidíj-kedvezményt májusban és júniusban. Két kérelem elbírálásáról most született döntés: eszerint a Költő utcai László Pékség 25%-os kedvezményben részesült, míg az Alkotás utcai Budai Rajziskola bérleti díját teljes egészében elengedték a veszélyhelyzet hónapjaira.

Támogatási kérelmet nyújt be az önkormányzat a Miniszterelnökséghez két földút – a Lóránt út és a Gyöngyvirág utca közötti névtelen utca, valamint az Ibolya ösvény egy szakasza – szilárd burkolatának kiépítéséhez. Kovács Gergely képviselő (MKKP) észrevételére, miszerint túl magas az útépítések várható költsége, Rimóczi János, a városfejlesztési iroda vezetője elmondta: a hiányzó alépítmények kialakítása és a vízelvezetési problémák megoldása is a tervezett kiadások részét képezi.

 

Járványhelyzet miatti költségvetés-módosítás

Módosította az idei költségvetési rendeletet a képviselő-testület. Élő Norbert, a pénzügyi bizottság elnöke fontos lépésnek tartja, hogy mostantól 500 millió forintos átmeneti folyószámla-hitelkeret felett rendelkezhet az önkormányzat, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem lehet tudni például, mekkora lesz a XII. kerületet illető iparűzési adóbevétel. A képviselő ugyanakkor kritikáját fogalmazta meg amiatt, hogy csökkent a társasházak támogatása, szerinte inkább az egyházak támogatását kellett volna mérsékelni.

Az idei költségvetés I–VII. havi teljesítéséről szóló beszámoló rámutat, hogy elsősorban a koronavírus-járvány miatt elszenvedett bevételcsökkenés és a nem tervezett védekezési kiadások miatt kellett átcsoportosítani az előirányzatokat. A járványügyi intézkedésekről szóló részletes összefoglaló kapcsán Pokorni Zoltán azt emelte ki, hogy már szeptember 1-je óta minden óvodában és bölcsődében mérik a belépők testhőmérsékletét. Emellett kisebb egységekre különítették az intézményi közösségeket, hogy egy-egy fertőzés esetén ne kelljen a teljes bölcsődét vagy óvodát bezárni. A polgármester arról is szólt, hogy a járvány miatt egyelőre nem indultak újra az idősklubok és a Hegyvidéki Kulturális Szalon időseknek szóló programjai.

Élő Norbert az előbbiekhez hozzátette, hogy az ellenzéki pártok is aktívan kivették részüket a járvány elleni védekezésből. Kitért arra, hogy a szakemberek szerint jelenleg a maszkviselés az egyetlen, ami gátolni tudja a koronavírus terjedését. Ezért azt javasolta, hogy a képviselő-testület tagjai közös közleményt adjanak ki, amiben minden hegyvidéki polgárt maszkviselésre szólítanak fel. Pokorni Zoltán elmondta: az önkormányzat szeptember eleje óta plakátokon hívja fel a Hegyvidéken élők figyelmét a maszkviselés, a kézmosás és a távolságtartás fontosságára, ezzel együtt támogatja, hogy a képviselő-testület is kiadjon egy közleményt ebben a témában.

 

Uniós források környezetvédelmi projektekre

Az Európai Unió környezetvédelmi projekteket támogató LIFE-programja keretében csapadékvíz-kezelési pályázatot nyújt be a XII. kerület a VII. és a XVIII. kerület, valamint a Budapest Fővárosi Önkormányzat bevonásával. Kovács Lajos (Fidesz–KDNP), a zöld bizottság elnöke a pályázat kapcsán arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, köztük a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, aminek kezelésére példaértékű megoldásokat kell találnia a különböző domborzati adottságú városrészeknek.

A négyéves projekt összköltségvetése 800-900 millió forint, amiből a XII. kerület vezető partnerként 300-400 millió forint kerettel rendelkezne. Az unió 55%-os támogatást nyújt a pályázóknak, ám az Innovációs és Technológiai Minisztérium is hozzájárul az önrészhez, így az önkormányzatnak évente 20-25 millió forintot kellene előteremtenie a csapadékvíz-kezelési tervek megvalósításához.

A napenergiára építő, modellértékű beruházásokról szól a Budapest Fővárosi Önkormányzatnak az a LIFE-pályázata, amiben szintén részt venne a Hegyvidéki Önkormányzat. Kovács Lajos elmondta, hogy az intézmények jelentős részén már most is található napelem, de a pályázat sikere esetén tovább növelhetnék a napenergia-hasznosítás arányát a XII. kerületben.

 

Ösztöndíjpályázat felsőoktatási hallgatóknak

Az idén is meghirdeti az önkormányzat a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatot, amire XII. kerületi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók, valamint a felsőoktatási tanulmányaikra készülő fiatalok jelentkezhetnek. A kerület havi tízezer forint támogatást nyújt a nyertes pályázóknak, míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezt az összeget havi ötezer forinttal egészíti ki.

A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség szavazataival összhangban Matisz Lászlóné kapott megbízást az önkormányzattól az Orbánhegyi Óvodák irányítására, miután az előző vezető, Vass-Szabó Andrea egészségi okok miatt lemondott. Támogatták a képviselők, hogy Csete György építész és Csete Ildikó textilművész egykori lakóhelyéhez, a Nárcisz utca 48. számú ház falára emléktábla kerüljön, és jóváhagyták azt is, hogy az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány szobrot állítson a névadójáról a Gesztenyés kertben.

Az Eötvös-szobor és a posztamens költségét az alapítvány állja, míg az alapozást és a környezetrendezést az önkormányzat vállalja. Vágó István képviselő (DK) javasolta, hogy Eötvös Loránd neve a „báró” előtag nélkül szerepeljen, mivel a nemesi előnevek használatát 1947 óta törvény tiltja. A polgármester jelezte, hogy a „báróhoz” a kezdeményezők ragaszkodnak, de erről még egyeztetnek velük a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával.

A szoborállítás kapcsán Hajdu Mária képviselő (LMP) elmondta, a sokadik köztéri alkotás kerül a Gesztenyés kertbe, ezért – hogy a jövőben ne egy helyszínen koncentrálódjanak a művek – új koncepcióra lenne szükség. Ennek kidolgozásába bevonná a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, amely egy köztéri művészettel foglalkozó nemzetközi programban is részt vesz. Pokorni Zoltán egyetértett a javaslattal, szerinte is érdemes együttműködni a MOME-val.

 

Vita a közösségek támogatásáról

Eredményt hirdettek a civil szervezetek közösségfejlesztő programjainak támogatására kiírt pályázaton: 38 érvényes pályázatból 37-et támogatott a bírálóbizottság, egyet pedig elutasított, mert a kiírásban megjelölt céloktól eltérően beruházáshoz igényelt anyagi segítséget. Vágó István azt kérte, hogy a jövőben az ellenzék is részt vehessen, legalább tanácsadói minőségben, a bírálóbizottság munkájában. Kovács Gergely pedig arról beszélt: nem a most elbírált 10 millió forint keretösszegű pályázattal van probléma, hanem azzal az 50 millió forintos, rendelet alapján biztosított kerettel, ami nincs meghirdetve. „Mivel ugyanazok nyernek minden évben, látszik, kik azok, akik erről tudnak” – tette hozzá.

Fonti Krisztina alpolgármester válaszában hangoztatta, hogy a Kovács Gergely által kritizált támogatási keretből zömében egyházak által szervezett, nagy közösségek részvételével zajló programok megvalósítását segítik, ezeket pedig nem lehet „egy kalap alá venni” a civil szervezetek programjaival. „Szégyenletesnek tartom, amit művel. Rombol és mérgez” – jegyezte meg az alpolgármester Kovács Gergely tevékenysége kapcsán. Példaként hozta fel, hogy az egyik legtöbb embert megmozgató, támogatott civil szervezettel, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesülettel szemben is „boszorkányüldözést” folytat az ellenzéki képviselő, pusztán azért, mert annak székhelye megegyezik az egyesület egyik alapítójának, Kovács Lajos fideszes képviselő feleségének lakcímével.

Pokorni Zoltán arra emlékeztetett, hogy a szóban forgó támogatásokról minden évben a képviselő-testület dönt, a költségvetés részeként. Kovács Gergely e témában tett nyilatkozatai, mint fogalmazott, „rosszindulatú butaságok”, ezekkel ugyanis árt a Hegyvidéken működő közösségeknek.

 

Panaszok a Csörsz utcai építkezés miatt

Megkezdődött a Testnevelési Egyetem beruházása a Csörsz utcában, az építkezés miatti lakossági panaszokat Kovács Gergely tolmácsolta. Mint mondta, hétköznapokon már reggel 7 óra, szombaton pedig 8 óra előtt elindul a munka, a beruházó pedig nem tájékoztatja a lakókat arról, hogy mi és hogyan épül.

A polgármester válaszából kiderült, egyeztettek az aktuális problémákról a beruházási programiroda vezetőjével, aki ígéretet tett, hogy ellátják tájékoztatóanyagokkal a környéken élőket. A fák kapcsán még zajlanak az egyeztetések, az önkormányzat ugyanis vitatja, hogy csak egy közterületen álló hársfa kivágásával lehet trafót kialakítani, emellett pedig a Csörsz utcai telekhatárhoz közeli – egyetemi területen lévő – jegenyesor kivágását sem tartja indokoltnak. A zajhatárértékek és a megengedett időszakon kívüli munkavégzés kapcsán tudnak intézkedni, más ügyekben azonban nem járhatnak el, mivel az önkormányzatot – bár kérte ezt – mindeddig nem minősítette ügyfélnek az építési hatóság.

z.