Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Teljes kapacitással működik a Szent János Kórház

Az ellátások zavartalanok, nem állt le az élet a többletfeladatok miatt – mondta el lapunknak dr. Takács Péter, a Szent János Kórház főigazgatója. Egyebek mellett arról kérdeztük őt, hogyan készültek fel a járvány második hullámára, van-e elég szakember és eszköz a betegek ellátására, és mit tegyen, aki úgy érzi, koronavírussal fertőzött.

– Kezdjük a legfontosabbal: hány koronavírusos beteget ápolnak most a János kórházban?

– Jelen pillanatban 140 ember van nálunk, aki koronavírus-fertőzött, vagy fennáll a fertőzés gyanúja. Közülük négyen vannak lélegeztetőgépen; két beteg igazoltan pozitív, a másik kettőnél pedig – akiket mentő hozott be gyanús esetként – még várjuk az eredményt, nem biztos, hogy koronavírus okozta a tüdőgyulladásukat.

– Továbbra is az idősekre jelenti a legnagyobb veszélyt a vírus?

– Igen, ez változatlanul így van, viszont a fiatalok körében terjed leginkább. Nagyon sok a húszas, harmincas éveiben járó fertőzött.

– Miben különbözik a járvány második hulláma az elsőtől?

– Már tudjuk, mivel állunk szemben, emiatt a tavaszi időszakhoz képest most sokkal dinamikusabb járványkezelési modellt alkalmaz az ország, és nem kell megállítani az életet. Ugyanakkor az első hullámhoz képest jóval magasabb a naponta regisztrált új fertőzöttek száma. De az igazán súlyos szövődmények száma százalékos arányban és abszolút értékben is jóval elmarad a tavaszitól.Teljes_kapacitassal_mukodik_a_Szent_Janos_Korhaz2

– Hogyan készültek fel erre?

– Mi mindig kicsit előrébb tartunk, mint az országos eljárásrend, éppen azért, mert „frontkórház” vagyunk. A napi esetszámok emelkedése nagyjából tíz nappal előzi meg a súlyos esetek megugrását. Ezért ahogy 600-700-ra nőtt az esetszám, elkezdtünk felkészülni az átállásra. Amikor jött a miniszteri utasítás, hogy újra be kell lépnünk a súlyosabb állapotúak ellátásába, egy nap alatt elköltöztettük a kardiológiát, és megnyitottuk a COVID-osztályt. A kardiológia fekvőbetegeit két másik belgyógyászati osztályunkon helyeztük el. Huszonnégy órán belül a nyáron zárva tartó Kútvölgyi-karanténkórházat is újra üzembe helyeztük két szinten, most nyitjuk meg a harmadik szintet. Az ortopédia átállításához három-négy nap kellett annak érdekében, hogy emiatt senkinek se halasszuk el a műtétjét. Ennyi idő elég volt, hogy a fekvőbetegeket áthelyezzük a traumatológiára és a mozgásszervi rehabilitációra. Az átállás miatt a tisztifőorvos egy hétre levette rólunk a traumaellátás terhét. Ekkor jelentek meg a sajtóban olyan álhírek, hogy a teljes János kórház járványkórházzá alakul – ennek az információnak azonban nem volt semmilyen valóságalapja.

– Van elég eszközük a koronavírusos betegek ellátásához?

– A központi beszerzésekből nagyon sok eszköz érkezett hozzánk az elmúlt hónapokban. A hírekkel ellentétben nemcsak lélegeztetőgépekkel – ezekből hatvanat kaptunk –, hanem vadonatúj betegőrző monitorokkal, a monitorok távfelügyeletét biztosító rendszerrel, infúziós pumpaszettekkel is bővült az eszköztárunk. A járvány elleni védekezés időszakában, a korábbi beszerzéseken felül, kétszáz új, motorosan mozgatható ágyat hoztak a kórházba. Ezeket az eszközöket természetesen nem csak a koronavírusos betegek gyógyításához lehet használni. Ha elvonul a járvány, az új monitorrendszerek az úgynevezett szakmaspecifikus őrzőkbe, „mini intenzív osztályokra” kerülnek, ahol folyamatos megfigyelést tudunk biztosítani a többi között a stroke-os, koponyasérült, gyomorvérzéses vagy az infarktus utáni kardiológiai betegek számára.

– Eszköz tehát van elég – mi a helyzet a személyzettel? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a megnövekedett járványügyi feladatok miatt a Szent János Kórházba is szakembereket kell vezényelni más intézményekből. Hány orvos, szakdolgozó érkezett eddig?

– Most kétszáz ággyal többet kell üzemeltetnünk, mint „békeidőben”. A Kútvölgyi-karanténkórház és a COVID-osztályok a feladatok átszervezése után is megkettőzik teendőinket. Szeptember vége óta intenzív terápiás orvosok, nővérek, belgyógyászok és többféle szakterületről rezidensek jöttek, összesen mintegy hatvan szakember. Figyelünk arra, hogy minden műszakban maradjanak rutinos János kórházi munkatársak, nem hagyjuk magukra a máshonnan érkezőket.

– A többletfeladatok miatt vannak olyan ellátások, amiket le kellett állítani a kórházban?

– Jelenleg még alacsony a lélegeztetett koronavírusos betegek száma, így ez nem köt le akkora kapacitást, hogy tervezett műtéteket kelljen elhalasztani. A szakrendelések, szűrések is a megszokott módon zajlanak. Teljes kapacitással működik a kórház, az ellátások zavartalanok, nem állt le az élet a többletfeladatok miatt.

– Külön vannak azok, akiknél csak megfigyelésre van szükség, és azok, akiknek tünetei vannak?

– Mindazok, akik lázasak, köhögnek, csak kijelölt kórházakba mehetnek. Ők nagyon sokan vannak, de nem mind koronavírus-fertőzöttek: van, akinél kiderül, hogy húgyúti fertőzést kapott, azért lázas, van lábszárfekélyes bácsi, aki emellett lázas és köhög. Esetükben nehéz diagnózist felállítani, ezért egyesével helyezzük el őket a kórtermekben, amíg elkészül a teszt eredménye. Ha azonnali kezelést igényelnek, osztályra kerülnek, és a fertőzőbetegek számára kijelölt elkülönítő szobákba visszük őket. Akinek akkut agyvérzése van, nem a Kútvölgyiben helyezzük el, hanem a neurológiai osztályra visszük, mert elsődlegesen az életveszélyes állapotot kell elhárítani, majd szintén itt, az osztályon kell elkülöníteni. A betegek nem hagyhatják el a kórtermet, a személyzet pedig védőruhában van bent náluk. Ezek szigorú szabályok, de a betartásukkal nem is alakulnak ki nálunk fertőzéses gócok.Teljes_kapacitassal_mukodik_a_Szent_Janos_Korhaz1

– Miképpen zajlik jelenleg a baleseti ellátás?

– Rendes körülmények közt a hét minden napján hoz a mentő politraumás eseteket, most viszont hétből csak négy nap vagyunk „felvételesek”. Ugyanakkor azokat, akik könnyebb sérülésekkel érkeznek, továbbra is ellátjuk a hét minden napján.

– Rövidültek a várólisták? Sikerült bepótolni a tavasszal elmaradt műtéteket?

– A várólisták hossza nem mutatott reális képet tavasszal: egy távoli időpontot kellett kijelölni az újabb műtéteknek, hiszen nem tudtuk, mikor lehet ismét munkába állni. Végül az optimista forgatókönyv jött be, júniusban-júliusban visszaállt a normál működési rend, nyáron elvégeztük a halasztott operációk túlnyomó részét.

– Milyen alapbetegségek teszik igazán veszélyeztetetté az embereket a mostani járványidőszakban?

– Ilyenek mindenekelőtt a magas vérnyomás, a cukorbetegség és – elsősorban az időseknél – a keringési rendszer problémái. A legújabb trend szerint – amit a mostanában megjelent amerikai tanulmányok is igazolnak – az utolsó pillanatig érdemes várni az invazív lélegeztetésre, amikor elaltatjuk és gépre tesszük a beteget. Amíg lehet, a noninvazív módszert választjuk: a beteg maszkon keresztül kap oxigénes rásegítést a légzéshez. Mi már a járvány kezdete óta így járunk el, és ez elsősorban dr. Nyulasi Tibor főorvos, a központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztály vezetőjének az érdeme. A légzőmaszk alkalmazása során nem baj, hogy az nem zár hermetikusan, hiszen az osztályon minden beteg pozitív. Ugyanakkor tehermentesíteni tudjuk a légzési segédizmokat, így nem fárasztják ki magukat az idősek, nem terhelik meg annyira a keringésüket, és a tüdőgyulladás legrosszabb napjait túléli a szívük. Mivel nincsenek altatásban, tudatuknál maradnak, folyamatosan mozoghatnak, nem pang be a tüdejük.

– Mit tegyen, aki úgy érzi, hogy koronavírussal fertőzött? Elég, ha felhívja a háziorvosát?

– Mindenki maradjon otthon, amíg fertőzésre utaló tünetei vannak, továbbá a tünetek elmúltától számítva még tíz napig! Aki rosszul érzi magát, mindenképpen hívja fel a háziorvosát, aki kikérdezi a tüneteiről, és ha úgy ítéli meg, hogy felső légúti betegség áll fenn, azt kéri majd, maradjon otthon tíz napig. Amennyiben a tünetek rosszabbodnának, a háziorvos dönthet úgy, hogy mintavevő kocsit küld. Komolyabb fizikai probléma, például nehézlégzés esetén mentőt kell hívni, amely egy koronavírus-ellátóhelyre, jó eséllyel a Szent János Kórházba szállítja be a panaszost. Légúti ambulanciánkon PCR-tesztet végeznek a kollégáim, és ha szükségesnek ítélik, mellkasröntgent készítenek. Tüdőgyulladás esetén, amíg a teszt eredménye elkészül, egyágyas kórterembe fektetjük a beteget. Negatív teszteredménynél normál belgyógyászatra kerül az illető, vagy – ha nem igényel kórházi ellátást – hazaküldjük. Amennyiben pozitív a tesztje, és súlyos tünetei vannak, a COVID-osztályra megy. A tünetek enyhülésével – a nehézlégzés elmúltával – akár haza is térhet a beteg, de alá kell írnia, hogy betartja a házi karantén szabályait.

– Magyarországon is egyre gyakrabban kerülnek a hírekbe a vírustagadók. Mi a véleménye róluk?

– Nagyon kártékonyak! Ők maguk is potenciális fertőzésveszélyt jelentenek, ráadásul szembemennek minden tudományos ténnyel. Nem igaz például, hogy a maszkhasználattól tüdőgyulladásunk lesz, baktériumokat lélegzünk be, és nem jutunk elég oxigénhez. Járványügyi kérdésekben a tisztiorvosi hivatal és a betegellátó intézmények honlapjai, valamint a koronavirus.gov.hu tekinthetők hitelesnek – ezeken tudományos tényekkel alátámasztott ajánlások szerepelnek.

– Mire számít, mennyire lesz súlyos a járványhelyzet a következő hónapokban? Mikor csenghet le a pandémia egyelőre csak erősödő második hulláma?

– Elkerülhetetlenül több lesz a súlyos eset és a halálozás a járvány miatt, úgy gondolom, hogy napi 1000-2000 között stabilizálódhat majd az új fertőzöttek száma. Ehhez be kell tartanunk a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Az egészségügyi ellátórendszer azonban felkészült egy ekkora terhelésre. Változatlanul a 70 év felettiekre a legveszélyesebb a vírus, ezért rájuk kell a leginkább figyelni a következő hónapokban. Várhatóan 2021 első negyedévének végén lesz európai uniós gyógyszerhatóság által engedélyezett koronavírus elleni vakcina, megkezdődik a tömeggyártás, és május környékén már immunizálni tudunk. Ekkor kerülhet leszállóágba a mostani járványhullám.

z.