Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

„Velünk történt” – szívmelengető írások a karanténból

A Hegyvidéki Kulturális Szalon a karantén időszakában jeligés irodalmi pályázatot írt ki hegyvidéki szépkorúak számára, „Velünk történt” címmel. Sokféle témában lehetett írást beküldeni, és a műfajt sem határozták meg a szervezők. Történetek, gondolatok, életesemények megörökítésére ösztönözték a nem profi írókat, emellett karantén idején a közösség felélesztésére is remek lehetőségnek bizonyult a kiírás.

Az októberi eredményhirdetésen és díjátadón Kardos Krisztina, a Hegyvidéki Kulturális Szalon programszervezője elmondta, hogy a pályázat az egyik önkéntesük, Szép Ilona ötlete alapján született a pandémia idején. A szervezőmunka lebonyolításában és a technikai feladatok elvégzésében Stanzel Júlia is közreműködött. Nagy örömükre nagyszabású anyag, huszonnyolc pályázótól ötvenhárom pályamű érkezett.Velunk_tortent1

A zsűri elnöke Tamáska Jánosné magyartanár, a Hegyvidéki Kulturális Szalon Irodalmi szalonjának vezetője volt. Tagjai: Elekes Irén Borbála önkéntes, a Civil Rádió munkatársa, a Hegyvidéki Kulturális Szalonban működő Önképzőkör-könyvképzőkör alapítója, a Hegyvidéki Szomszédok közösségfejlesztő csoport tagja, Márkon Erzsébet önkéntes, a Kopp-kopp 12. kerület! Hegyvidéki Helyi Nyilvánosság Műhely és a Kopp-kopp Társalgó vezetője, valamint Szepesi Dóra, lapunk munkatársa. Értékelésüket követően a Hegyvidéki Kulturális Szalon az internetes oldalain bocsátotta közönségszavazásra a pályaműveket, amelyekre mintegy 500 szavazat érkezett.

„Nagy öröm volt számunkra, hogy ilyen sokan ennyire lelkesen és aktívan részt vettek ezen a nem könnyű időszakban elindított pályázaton, és szép számmal érkeztek be a különféle műfajú, témájú írások” – zárta szavait Kardos Krisztina. Végül köszönetet mondott a támogatóknak: a Hegyvidéki Önkormányzatnak, a MOM Kulturális Központnak, a Szamos Marcipán Cukrászdának, az Ashaninka Pharma Kft.-nek és a Hegyvidéki Kulturális Egyesületnek.

Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője arról beszélt, hogy mivel a megszokott programjaikat el kellett halasztaniuk, legalább a pályázat segítségével egyben tudták tartani a szalon irodalomkedvelő törzsközönségét. Ez is volt a cél: hogy a kis közösségek a vírushelyzetben is aktívan működjenek. „Bízunk abban, hogy ha visszatérhet az igazi szalonélet, még nagyobb körben fogadhatjuk a hegyvidékieket” – tette hozzá.Velunk_tortent2

„Nagyon vártuk a személyes találkozást, amikor szemtől szemben láthatjuk egymást az írások szerzőivel, a maszk ellenére is – kezdte köszöntőjét Tamáska Jánosné. – Az írásművek megítélése mindig is igen nehéz feladat, nincs általános mérce. Aki zsűrizni akarja ezeket, a saját benyomásaira, sokszor a saját tévedéseire van utalva. Gondoljanak csak Baudelaire-re! Amikor kiváló, korszakalkotó verseit megjelentette, a korabeli »zsűri« nem nagy rokonszenvvel fogadta, mint ahogyan a Bovaryné megjelenése után Flaubert-t is pénz- vagy börtönbüntetéssel akarták sújtani… – Majd kis derültséget kiváltva hozzátette: – Mi sokkal nagyobb jóindulattal olvastuk a műveket!”

Kivétel nélkül minden írást egyfajta emelkedettség és erkölcsi szépség jellemez – folytatta értékelését a zsűri elnöke. „Ilyen nehéz időben ilyen szépen szólni bármiről is, mindig a jó felé mutatni, nem egyszerű dolog még az irodalmi életben sem – fogalmazott. – Szóljon a gyerekkorról, régi barátokról, szerelmekről, szülőkről, gyermeknevelésről, lakóhelyről, minden írás kivétel nélkül lélekemelő és pozitív kisugárzású. Ahhoz képest, hogy karanténban, magányban születtek, feltűnően sok a kedves, szívmelengetően derűs, humoros pályamű.”Velunk_tortent3

Rendkívül sokféle és sokszínű írás érkezett, ezért a zsűri hét kategóriába sorolta ezeket. Mindegyikben három helyezettet hirdettek, emellett hárman közönségdíjat kaptak.

„Mindenki nyertes, aki a pályázaton elindult: az egész kis közösség, amelynek mindnyájan a tagjai vagyunk – összegzett Tamáska Jánosné. – Azt szeretném kérni, továbbra is írjanak, és tárják ki a szívüket nyugodtan, akkor is, ha ez néha veszélyes dolog.”

szd

 

Díjazottak kategóriánként

Versek. Első díj: Spányik Miklós. Második díj: Borsányi Klára. Harmadik díj, megosztva: Bargel Zsuzsa, Székács László.

Helytörténet. Első és második díj: Nemes Istvánné. Harmadik díj: Világi Ágnes.

Gyermekkorom. Első díj: Mihalekné Kádár Magdolna. Második díj: Kalmus Pál. Harmadik díj: Szép Ilona.

Karantén. Első díj: Szász Éva. Második díj: Spányik Miklós. Harmadik díj: Kakuk Andrea.

Sorsok. Első díj: Hetessy József. Második díj: Szabó Gáborné. Harmadik díj: Pécsi Klára.

Mese. Első díj: Kakuk Andrea. Második díj: Éger Veronika. Harmadik díj: Csorbai Károly.

Életképek. Első díj: Pécsi Klára. Második díj: Csapodi Éva. Harmadik díj: Pege Lászlóné.

Közönségdíj. Első díj: Kalmus Pál. Második díj: Csorbai Károly. Harmadik díj: Soproni Jolán.

Az irodalmi pályázaton való részvételért oklevelet kaptak: Dunaparti Nóra, Kovács Anikó, László Teréz, Lévárdi Éva, Molnár Anna, dr. Tóth Zsuzsanna, Markó Tamás, Kozma György és dr. Réti György.