Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Új zsinagóga a szeretetotthonban

Új imaházat alakítottak ki a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) által fenntartott Alma utcai szeretetotthonban. Az avatóünnepségen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és a kormány több más képviselője, Deblinger Eduard, a MAOIH elnöke, dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, továbbá jelen voltak nagykövetek, köztük Yacov Hadas-Handelsman, Izrael állam budapesti képviseletének vezetője, valamint a Hegyvidéki Önkormányzat részéről Pokorni Zoltán polgármester is.

„Korábban a szeretetotthon felső, Alma utcai épületében működött egy imaszoba. Ez azonban nagyon kicsi volt, és az is gondot okozott, hogy a vendégek csak az idősotthonon keresztül tudták megközelíteni, ami a lakók egy részét zavarta” – mondta Deblinger Eduard arról, hogy miért hoztak létre egy új, nagyobb, közvetlenül az utcáról is megközelíthető imaházat az intézmény területén.Uj_zsinagoga_a_szeretetotthonban1

A XII. kerület egyetlen, megújult zsinagógáját azonnal az avatás után használatba vették, többen itt ünnepelték a szeptember 18-án kezdődő zsidó újévet. Az elnök örömtelinek tartja, hogy „az emberek rövid időn belül élettel töltötték meg a helyszínt, egész családok, férfiak, nők és gyerekek jöttek ide megünnepelni az újév beköszöntét”.

A szeretetotthonból egyelőre még nem jöhettek imádkozni a lakók, őket ugyanis az idén kezdődő teljes körű felújítás és férőhelybővítés miatt ideiglenesen más helyre költöztették. A tervek szerint másfél-két év múlva fejeződhetnek be a munkálatok, ekkor térhetnek vissza az otthon lakói.

„Az új zsinagóga alapvetően nekik készült, de bárki más is betérhet ide. Mivel ortodox hitközség vagyunk, olyanokra számítunk, akik nem autóval, hanem gyalog jönnek imádkozni, tehát a környékről érkeznek hozzánk” – mondta el lapunknak a hitközségi vezető.Uj_zsinagoga_a_szeretetotthonban3

Az Alma utcai szeretetotthon épületegyüttese két részből áll: az 1853-ban „vízgyógyintézet” céljából létrehozott alsó épületből, amelyet nem sokkal később a Budapesti Orthodox Izraelita Hitközség megvásárolt és a támogatásokból rendbe hozott, valamint az 1920-ban készült felső épületből. Az intézmény múltját súlyosan beárnyékolják a hetvenöt évvel ezelőtti események, a nyilas csapatok 1945 januárjában végrehajtott rémtettei.

Az új imaház a szeretetotthon Városmajor utca felé néző, klasszicista jegyeket viselő műemlék villaépületének középső részében kapott helyet. A helyreállított épület oldalszárnyaiban egy-egy lakást alakítottak ki idős házaspárok számára. A felújítás költségeit a kormánytól kapott 450 millió forint összegű támogatás egy részének felhasználásával fedezte a hitközség.

sz.