Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Még egyszer a növények jótékony élettani hatásairól

Miért barátaink a fák, a bokrok és a liánok a nagyvárosi életben? Erről tartott előadást dr. Csontos Péter terepbotanikus a Klímabarát Esték programsorozat ez évi utolsó összejövetelén. Bár a téma nem karácsonyi, a bemutatott sok tűlevelű fa mégis adott egy kis ünnepi hangulatot.

Fák, bokrok, liánok – jó barátaink a nagyvárosi létben. Ez volt a címe a Klímabarát Esték idei utolsó előadásának, amelynek kezdetén dr. Csontos Péter terepbotanikus, címzetes egyetemi tanár Garai Gábor Gyönyörűségem, gyötrelmem, Budapest című versének soraival érzékeltette a városi élet sajátosságait: „Kora reggeli utcák friss zúzmarás varázsa,/asztmás öreg buszok nyers fékcsikordulása”. Ebben a környezetben minden segítség elkel, és a növények sok szempontból képesek élhetőbbé tenni a saját életterüket, ezáltal a miénket is.
A mikroszkopikus szálló por szemcséinek kiszűrésére, például, a szőrös levelű, nagy lombfelületű fák a legalkalmasabbak. A szőrök csapdába ejtik a porszemeket, amiket aztán az eső a talajba mos, a kitisztuló szőrzet pedig újabb porszemeket von ki a levegőből.Meg_egyszer_a_novenyek_jotekony_elettani_hatasairol1A szőrös levelű fák közül gyakorinak számítanak a Hegyvidéken a hársak. A kislevelű hárs barnásvörös szőrei csomókban ülnek a levelek fonákján, míg az ezüsthárs fehér szőrei az egész levélfonákot beborítják. A nagylevelű hárs viszont elsősorban nem a levegő szűrésével segít, sokkal inkább a leveleiből és virágaiból készülő gyógyteával, amely a mostanában gyakori felső légúti panaszokat enyhíti.
Talán nem gondolnánk rá, de az egészen apró levelű fenyők lombjának jóval nagyobb az összfelülete, mint sok nagy levelű, lombhullató fajé. Ezenkívül a viaszos tűk télen is szűrik a levegőt, amikor a fák többsége csupaszon várja a tavaszt. A fenyők közül ilyen szempontból a legjobbak közé számít az ezüstfenyő, amely Észak-Amerikából érkezett. Igazán ezüstösen nem az erdei példányok, hanem a kertészeti változatok fénylenek, de a lombszínnek nincs hatása a pormegkötésre.
Hazánk nyugati határvidékén is előfordul a jegenyefenyő, amely ideális karácsonyfa, mert a hajtásokhoz kis korongokkal kapcsolódó tűi nem peregnek. A kaukázusi jegenyefenyő hajtásain tömötten helyezkednek el a tűk, ezért még tetszetősebb. A vörösfenyő is otthon érzi magát a XII. kerületben, hiszen ültetett állományai vadon is élnek középhegységi erdeinkben. Sajátossága, hogy ősszel sárgára színeződik a lombja, majd lehull, hogy tavasszal pompás kis tobozokat nevelve hajtson ki újra.
A fenyők nemcsak a levegő szűrésével javítják a városi lét hétköznapjait, hanem a szél mérséklése által is. Egy sűrű fasor a mérések szerint akár a magassága hússzorosát kitevő távolságig is érezhető mértékben csökkenti a szél sebességét. A himalájai selyemfenyő akár 30 méter magasra is megnőhet, így a szélárnyéka több mint fél kilométer, de egy közönséges tuja is elérheti a 20 méteres magasságot, az európai ciprus a 30 métert, az oregoni hamisciprus pedig a 60-70 métert.Meg_egyszer_a_novenyek_jotekony_elettani_hatasairol2Az ilyen sűrű lombú, magas fák ültetésével jelentős szélárnyákot biztosíthatnánk a Hegyvidéken. Ráadásul a fenyők szépek is, esztétikai élményt nyújtanak. Az ENSZ szakemberei által elvégzett kutatás szerint a zöld környezet látványa annyira jótékonyan hat az egészségre, hogy azt ajánlják: minden városlakó legfeljebb 5 perc sétával (kb. 300 méter megtételével) érjen el egy legalább félhektáros (100x50 méteres) parkot, ahol felfrissülhet.
A kerület térképét böngészve láthatjuk, hogy még a mi szerencsés helyzetünkben sem valósul meg maradéktalanul ez a kívánalom. Azért, ha nem is parkok formájában, de a kertekben álló fák miatt a helyzetünk kiemelkedően jobb sok nagyvárosban lakóénál – mindaddig, amíg fennáll ez a helyzet.
A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott előadás címében szereplő liánok talán kis magyarázatra szorulnak, ugyanis ebben az esetben nem a trópusi őserdők vaskos hintanövényeire kell gondolni, hanem jól ismert, közönséges fajainkra, mint a borostyán és a vadszőlő. Ezek is liánok, amelyek nemcsak egyszerűen lógnak, hanem kapaszkodnak is. Akár az épületeink falán is megtapadnak, és védelmező zöld ruhába öltöztetik a házat.
Az összefüggő levélpajzs véd a perzselő napsugarak és az eső ellen is, mindeközben oxigént termel, és szűri a levegőt. Sokat hangoztatott tévhit, hogy tönkreteszi a vakolatot, és károsítja a szerkezeti elemeket, mert ez csak akkor válik valósággá, ha az épület állaga egyébként is rossz, amit nyilván nem javítanak meg a futónövények. Összességében a védőhatás sokkal erőteljesebb, mint az esetleges kártétel, a vadszőlő vöröses őszi lombszíne, vagy a borostyán madarakat tápláló, télen érő termése pedig örömet nyújtó ráadás.Meg_egyszer_a_novenyek_jotekony_elettani_hatasairol3

(Barta)

 

A Klímabarát Esték rendezvénysorozat a Hegyvidéki Zöld Iroda szervezésében, a Széchenyi 2020 KEHOP 1.2.1. pályázati program keretében valósult meg. Az előadások jövőre is folytatódnak, a megszokott témakörök mellett elsősorban energiatakarékossági kérdésekkel kapcsolatos, otthon is jól hasznosítható ötletekkel.