Az acélgyár a művészek új Disneylandje?
A gép pörög, a művész alkot. A Hegyvidék Galéria új, Vasművek című tárlatán a kecskeméti K-ARTS Művészeti Gyűjtemény válogatott darabjai, köztük a Guruló vödör, a Hangadó, a sósavval rozsdásított gingkolevél és a Pincevirág, választ adnak arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a művész egy hatalmas acélgyárban, nagyüzemi körülmények között találja magát.
„Az acélgyárban dolgozni olyan volt, mintha Disneylandben lennék, vagy gyerek egy édességboltban. Bármerre néztem, inspirációt találtam: színek, minták, formák, installációk…” – beszélt Pál Katja a Hegyvidék Galéria új kiállításának megnyitóján arról, milyen volt két hetet eltölteni a KÉSZ Csoport nemzetközi hírű alkotótáborában.
Az idén negyvenegy éves magyar vállalat több évtizede a kultúra és művészet elkötelezett támogatója. 2004 óta minden évben megrendezi a Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpoziont (KASZ), 2017-ben pedig életre hívta a K-ARTS Művészeti Alapítványt. Ez utóbbi küldetése az alkotók mentorálása, valamint az acéllal és egyéb indusztriális alapanyagokkal dolgozó hazai kortárs képzőművészet népszerűsítése.
„Madách Színház és Operettszínház – a kilencvenes évek végén több emblematikus épület rekonstrukciójában is részt vettünk. A szép építészet legjavában tevékenykedtünk, így hamar megfogalmazódott bennünk, hogy nagyobb volumenben is támogatnunk kell a kultúrát; főleg az olyan innovatív műfajokat, amik a saját területünkön minket is jellemez” – idézte fel a kezdeteket Árvai István, a nemzetközi hírű K-ARTS Művészeti Alapítvány kurátora, művészeti vezetője.
„A szimpózium nem más, mint lehetőség arra, hogy a művészi gondolat nagyüzemi körülmények között, a fém nyújtotta mindennemű adottságot és rejtélyt kihasználva, megismerve öltsön testet. A lézer- és plazmavágó egységek, megmunkáló központok segítségével készülnek az alkotások, kölcsönös szakmai együttműködésben a hegesztőkkel, mérnökökkel, technológusokkal és más szakemberekkel” – magyarázta Árvai-Józsa Kitty művészettörténész, aki köszöntőjében kiemelte, a Hegyvidék Galériában látható válogatott darabok méltán tükrözik a KASZ-t jellemző szemléletbeli nyitottságot és innovációt, a különböző művészeti irányzatok, gondolkodásmódok és tradíciók közti párbeszéd szabad áramlását. Felhívta a figyelmet arra, hogy rácsodálkozhatunk a szabályos mértani alakzatok változatos variációira, de a művek között vannak olyan használati tárgyak is, amik új jelentésrétegekkel felruházva villannak fel, organikus jelenségek, valamint a növényeket idéző geometrikus formák.
– Most már tudom, hogy honnan ered a csilingelő hang! – léptem oda Dóra Emeséhez, aki egy zenélésre csábító fémvirágot hozott el a Hegyvidék Galériába.
– Ez volt a célom, ezért is adtam azt a nevet neki, hogy Hangadó – válaszolta. – A képzőművészetben számomra fontos a játék. A néző ne pusztán néző legyen! Igyekszem mindig interaktív alkotásokat készíteni.
– Az aranygömbök, avagy a virág bimbói miből készültek?
– Bronzból, és az ütők segítségével lehet megszólaltatni.
– Művészként milyen élmény volt indusztriális környezetben alkotni?
– Bevallom, az elején féltem ezektől a rettentően hangos gépektől. A KASZ+ műhelyében hegesztettem először. Ott a legkisebb gép is ipari méretű. Kartonból elkészítettem a makettet, majd azt sablonként használtam arra, hogy felrajzoljam egy vaslemezre. Ezután sarokcsiszolóval kivágtam, végül hegesztővel és más gépekkel összeraktam a formát.
– Ez fizikálisan eléggé megterhelő lehetett.
– Bizony, de még mennyire! Nem kellett edzőterembe járni… Minden pillanatát élveztem! A társaság fantasztikus volt. A „flow” állapot megéléséhez sok minden hozzájárult.
– Meséljen!
– A telepen hegesztőszakmunkás-képzés is van. A nap végén rendszerint odajöttek hozzám a fiúk, és jól megkritizálták a hegesztésemet. Persze csak csipkelődtek. Izgalmas volt látni, hogy őket is inspiráltuk. Volt olyan srác, akinek annyira megtetszett az, amit csinálunk, hogy eldöntötte, ő is készít valamit a szobájába. Többször kikérte a véleményemet. Szóval a Hangadónak, ahogy alkotótársaim műveinek is, különleges története van, és most itt, a Hegyvidék Galériában mesélnek a látogatóknak.
B. M.
A kiállító művészek: Balázs Péter, Barabás Márton, Cseke Szilárd, Dobó Bianka, Dóra Emese, Drabik István, Eperjesi Ágnes, Gerle Margit, Jóna Gudvardardóttir, Gyurcsovics Mihály Ágoston, Kazi Roland, Majoros Áron Zsolt, Majoros Gyula, Mátyási Péter, Orosz István, Pál Katja, Szabó Ádám, Szirmai Nóra, Tettamanti Béla.
A Vasművek című kiállítás megtekinthető: október 28-ig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig a Hegyvidék Galériában (Királyhágó tér 10.).