Egy évtizede újul, szebb és zöldebb lett a Normafa
Megújult a Normafa Síház, aminek a főhomlokzata visszanyerte eredeti szépségét, a korábban elzárt kert területét pedig a kirándulók vehették birtokba. A síház bővítményeként épült fel egy kívül-belül fából készült, rendezvénytérként is használható, szolid pavilonépület, amely a Hegyvidéki Önkormányzat és az Octogon magazin által szervezett építészeti konferenciának biztosított helyszínt. Ezen a Normafa nagyszabású fejlesztési programjának elmúlt tíz évét értékelték a résztvevők.
„Ez a fejlesztés abban egyedülálló, hogy volt rá elég idő. Tíz év alatt apró lépésekben haladtunk előre, csak azt csináltuk meg, amire valóban szükség van. Nem kellett kapkodni, túl sok mindent elvégezni túl rövid idő alatt” – összegezte tapasztalatait a Normafa rehabilitációja kapcsán Pokorni Zoltán polgármester a Normafa Síházban tartott konferencián.
A Hegyvidéki Önkormányzat rendkívül lepusztult állapotban vette át egy évtizeddel ezelőtt a Normafa területének fenntartását, ahol legutoljára az 1970-es években történtek komolyabb fejlesztések. A polgármester felidézte, hogy a kormány támogatásával zajló Normafa-program keretében megújultak a Hegyvidék pusztulófélben lévő, értékes épületei, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás, a Fácán vendéglő, valamint az úgynevezett Rajk-villa. Ezek rendezvényközpontként és helytörténeti gyűjteményként, a Zugligeti Általános Iskola felső tagozataként, továbbá a Normafa Park Látogatóközpont részeként születtek újjá az elmúlt években.
„Arra is büszkék vagyunk, ami már nincs itt” – mondta Pokorni Zoltán, arra utalva, hogy több tízezer köbméternyi betontól és acéltól szabadult meg a hegy a Hotel Olimpia és a Sport Hotel, valamint két adótorony bontásával. Büszkeséggel szólt arról is, hogy amióta az önkormányzat fenntartásába került az erdőterület, megszűntek a szálaló vágások, és tíz év alatt annyit gyarapodott az erdő, mintha 250 ezer darab 10 centiméter átmérőjű fát ültettek volna.
A polgármester a legfontosabb célkitűzések között említette, hogy a látogatók ne autóval, hanem közösségi közlekedési eszközökkel menjenek fel a Normafához. Ennek érdekében a kerület, a főváros és a kormány együttműködve fejlesztené a Zugligeti Libegőt és a fogaskerekűt, amelynek a vonala meghosszabbodna lent a Széll Kálmán térig, fent pedig a Normafáig, egészen a látogatóközpontig.
A Normafa rehabilitációjához kapcsolódó legújabb fejlesztés az étteremként és rendezvénytérként funkcionáló síház megújítása, amelynek súlypontjairól a két tervező, Szabó Levente és Bartha András beszélt a konferencián. Mint mondták, a főhomlokzatot igyekeztek az eredeti állapotoknak megfelelően helyreállítani, ennek megfelelően alakították vissza a főbejárat mellett a félköríves teraszt, amit korábban beüvegeztek.
A síház hátsó, korábban elzárt részét visszaadták a kirándulóknak, a környezetbe nem illő büfés bódékat lebontották. Ezen a területen, a síház bővítményeként, létrehoztak egy új pavilonépületet, ahol a mostani konferencia is helyet kapott, és amely egy erdei ház hangulatát árasztja. Kívül-belül minden fából készült benne, a tető pikkelyszerű fazsindelyfedést kapott.
„A Zugliget a Normafa kapuja, az ember itt azt érezheti, hogy egy másik világba keveredik” – fogalmazott Zoboki Gábor építész, aki az egykori zugligeti lóvasút végállomás-épületének rekonstrukcióját irányította. Mint elmondta, a középső részen eredetileg nyitott peron volt, amit később beépítettek. Ezt állították helyre a munkálatok során oly módon, hogy hatalmas üvegablakokkal védett rendezvényhelyszínné alakították a látványos teret.
Az egykori Fácán vendéglő iskolává alakítása kapcsán Nagy Gergely tervező azt emelte ki, hogy az épület az elmúlt több mint százötven évben számos változáson esett át. Emiatt újra kellett gondolni a meglehetősen kusza alaprajzi elrendezést, az új funkciókhoz igazodva. Mivel a régi épületben nem fért volna el a Zugligeti Általános Iskola teljes felső tagozata, ezért új szárny épült, benne egyebek mellett egy korszerű tornateremmel.
Benczúr László és Weichinger Miklós arról beszéltek, hogy a Normafa Park Látogatóközpontjának új épületében – ami szándékosan nem egy házformájú ház lett, hanem inkább „egy tektonikai takaró, egy vizuális jel” – a gazdasági, kiszolgálófunkciók mellett étterem, kávézó, kerékpár- és síkölcsönző, továbbá öltözők, mosdók, zuhanyzók kaptak helyet. Műanyag sípálya készült az épület tetején, alatta pedig egy kétezer köbméteres esővízgyűjtő van, amely locsoláshoz, hópótláshoz és tűzivíz tárolásához is használható. Az új épület mellett a megújított Rajk-villa is fontos szerephez jutott, ennek földszintjére került az információs pont és a Normafa helytörténeti tárlata.
A környék közösségi tereinek megtervezésében a Platinium Group két munkatársa, Billing Tamás és Szalay-Szakály Zsuzsanna vállalt jelentős szerepet. Mint mondták, első feladatuk a Zugligeti Libegő felső végállomása előtti terület rendezése volt, ezt követte az Anna-réti játszótér megújítása, az egykori Hotel Olimpia helyén az Eötvös Loránd park kiépítése, valamint a síház melletti parkoló és buszforduló felszámolásával egy új pihenőhely kialakítása.
Bár a lombkorona-tanösvény kivitelezése forráshiány miatt még várat magára, ennek tervei már elkészültek. Huszár András, a Hello Wood csapatának vezetője arról szólt, hogy a harmadik tervváltozat volt az, ami – számtalan találkozó, beszélgetés és közös bejárás után – a zöldszervezetek körében is egyöntetű támogatásra talált. Az elfogadott tervek szerint a létesítmény a lebontott Sport Hotel telkén kaphat helyet, a tanösvény levélformájú teraszai pedig azokra a fafajokra irányítanák rá a látogatók figyelmét, amik a klímaváltozás miatt veszélyeztetett helyzetbe kerültek.
Az Anna-réti kápolna ugyan még építés alatt áll, de heteken belül elkészülhet. Salacz Ákos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főépítésze kiemelte, hogy a munka a hívek pénzadományaiból indulhatott el. Márkus Péter és Koczka Kristóf koncepciója, valamint Merkel Tamás és a Red Clock Design Studio tervei alapján egy kicsi, de két irányban kinyitható épület valósul meg, így az nagyobb szabadtéri misék megtartására is alkalmas lesz.
Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívüli érdeklődés kísérte az önkormányzat és a főegyházmegye által öt évvel ezelőtt meghirdetett ötletpályázatot, ritka ugyanis, hogy egy ilyenre hatvannál is többen adják be a munkájukat. Az építészeti pályázatok inspirálóan hatnak a tervezőkre, ezért az elnök örvendetesnek tartja, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat élen jár a tervpályázatok kiírásában.
sz.