Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

„Úgy érzem, rátaláltam a sportomra”

A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium testnevelője, Förster Nikolett az idén már két Obstacle Course Race-világversenyen, a hazai rendezésű Európa- és a belgiumi világbajnokságon is nagyszerűen szerepelt. Vele beszélgettünk erről a futást, a mászást, a kúszást és a súlyos tárgyak cipelését vegyítő, nem mindennapi erőpróbáról, no meg arról, hogy számára mi a leginkább vonzó ebben a sportágban.

  • Szereti az extrém sportokat?
  • A kihívásokat kedvelem, amikor kicsit tudom feszegetni a határaimat. Szeretek síelni és snowboardozni, falat mászni, boulderezni. A jelenlegi sportágamban is az tetszik, hogy összetett és változatos. De azért a bungee jumping, az ejtőernyőzés világa nem vonz.
  • Melyik volt az első sportág, amit kipróbált?
  • Szüleimnek hála hamar belecsöppentem a téli sportok világába. Édesanyámmal az óvoda után gyakran feljártunk síelni a Normafához. Mivel örökmozgó voltam, édesapámnak az ajtófélfáról kellett elég korán leszednie, így a falmászás is nagyjából nyolcéves korom óta szerepel a kedvelt sporttevékenységek listáján…
  • Hogyan talált rá az Obstacle Course Racingre, az OCR-re?
  • Ez egy érdekes történet. Nagyon sok sportágban kipróbáltam magam korábban. Nyolc évig atletizáltam a TFSE-ben, évekig jártam falat mászni, labdajátékok is szerepeltek a sorban. Az egyetemen ismerkedtem meg az ultimate frizbivel, amelyet hat évig űztem. A magyar válogatott tagjaként játszottam a győri Európa-bajnokságon 2019-ben. Sajnos a koronavírus-járvány miatt törölték a világbajnokságot. Idővel úgy éreztem, kell valami új, ami kimozdít a komfortzónámból. Így jutottam el az első akadályfutó versenyemre. Egy egyetemi csoporttársam, akinek azóta a futócsapatában edzősködöm, azt mondta utána, hogy az OCR pont nekem való lenne. Sok benne a nehezebb, „mászós” akadály, és a futás helyett inkább ezek teljesítésén van a hangsúly. Egészen 2022 szeptemberéig váratott magára az első OCR-versenyem. Ez egy országos bajnokság volt, amin sikerült kvalifikálni magam a 2023-as tatai Európa-bajnokságra. Annyira megtetszettek a színes akadályok, az egész hangulat, hogy úgy érzem, rátaláltam a sportomra.Ugy_erzem_ratalaltam_a_sportomra1
  • Mit kell tudni erről a sportágról?
  • Az első hivatalos OCR-versenyt 1947-ben rendezték meg a francia Henri Debrus kapitány kezdeményezésére, aki a hagyományos öttusát szerette volna a modern katonai elveknek megfelelően a kiképzéshez alakítani. 1987-ben az USA-ban a Tough Guy nevű verseny volt az első, amelyik nemzetközi publicitást kapott.
  • Mi benne az izgalmas és különleges?
  • Nincs két egyforma verseny. Az akadályok elhelyezése, a környezet változatos. Nagyon sokféle mozgásforma előfordul. A futás az alapja, de kell mászni, kúszni, dobni, vannak egyensúlyi feladatok is. Esős időben a talaj és a csúszós akadályok különösen nagy kihívás elé tudják állítani a résztvevőket.
  • Testnevelőként dolgozik a Sashegyi Arany János iskolában. Be tudja csempészni ezt a mozgásformát a tanórákba?
  • Itt végeztem 2015-ben, de a Tamásiba is jártam korábban tíz évig. Az óráimat igyekszem változatossá tenni, télen, amikor beszorulunk a kis tornaszobába, néha kisebb akadálypályákkal lepem meg a diákokat. Bordásfalon kell mászniuk, különböző kúszófeladatokat kapnak a talajon. Mindez nagyban függ a csoportlétszámtól is, mert ha sokan vagyunk, a kis terem nem ideális, de azért erre is vannak terveim.
  • Vannak versenyek itthon és külföldön is. Hogyan kell ezeket elképzelni?
  • Három karszalaggal indulunk, és legalább egynek maradnia kell a célba érkezésig. Akadályrontásnál elveszít egyet a versenyző, és büntetőkört kell futnia. Általában ezek a legvégén vannak, és cipelésből állnak. Akinek nem marad karszalagja, azt kizárják. Az akadályoknál bírók figyelik a szabályok betartását.Ugy_erzem_ratalaltam_a_sportomra2
  • Milyen eredményeket ért el eddig, melyikre a legbüszkébb?
  • Az idén két kiemelkedő nemzetközi versenyen teljesítettem a várakozásaimon felül. Tatán az OCR Európa-bajnokságon korosztályos 7., Belgiumban, a genti világbajnokságon 8. helyezést elértem el. A nyíregyházi Extreme Trail versenyen sikerült egy elit második helyet szereznem. Még csak egy éve űzöm ezt a sportágat, ezért ezek az eredmények álomszerűek számomra. Most az a fontos, hogy versenyről versenyre fejlődjek. Mindegyiken tudok valamit tanulni, és mindegyik más miatt szép. A korosztályomban sok induló van, és mindig izgalmasak a viadalok, mert egy kis hiba is elég ahhoz, hogy változzon a sorrend.
  • Milyen felkészülés szükséges ahhoz, hogy valaki részt tudjon venni egy ilyen versenyen?
  • A jó állóképesség mellett elengedhetetlen az ügyesség és a megfelelő erőnlét, ezért az edzések is sokoldalúak, változatosak. Nélkülözhetetlenek a saját testsúlyos tréningek, mert elég sok a függeszkedős, vándormászós akadály. Én rendszeresen járok falat mászni, ami nagyon jó alapot tud adni. Az Élj-Szeress-Fuss futócsapattal szoktunk direkt akadálypályás edzéseket tartani, vagy közösségi futásokat szervezni, amin a futás mellett az akadályvételek gyakorlása is szerepet kap.
  • Hogy látja, milyen jövője lehet Magyarországon ennek a sportágnak?
  • Szerintem most, hogy az öttusából kikerült a lovaglás, talán nagyobb szerepet kaphat, mert az OCR került be ötödik sportágként. Ahhoz, hogy nemzetközi viszonylatban eredményesebbek legyünk, több megméretésre lenne szükség. Az Eb előtt sajnos csak két OCR-verseny volt itthon. Egyelőre kevés az olyan pálya, ahol gyakorolni lehet. Nagyatádon, Kecskeméten és Debrecenben tudok szabadtériről, Budapesten és Veszprémben pedig van néhány terem. Ennél többre lenne szükség, mert sajnos az edzésekért is sokat kell utazni. Maga a sportág még fiatal Magyarországon, és nem kap elég támogatást. A versenyeken indulást saját magunk finanszírozzuk, ezért sokan járunk viadalokra önkéntes munkát végezni, amiért nevezési lehetőséghez juthatunk. Ha körbenézek a környező országokban, azt látom, hogy jóval népesebb a gyerekversenyzők tábora, és nagyon tudatosan építik az utánpótlást. Külföldön sokkal több a verseny, meg is látszik az eredményeiken. A dánok, a hollandok, a lengyelek, a norvégok és a csehek a legerősebbek, őket kellene egyszer utolérnünk. Remélem, erre azért nem kell nagyon sokat várni.

sm.