Kopp Mária nevét viseli a Normafa új sétánya

„Ha tíz évvel ezelőtt lennénk itt, korántsem lehetnénk elégedettek, mert nem hallanánk egymást a végállomáson motort járató buszok zajától, és nem nagyon tudnánk levegőt venni a dízelmotorok füstje miatt. Itt zúgott el a csillebérci üdülőtelepre és a KFKI-ba tartó forgalom, töredezett aszfaltú parkoló foglalta el a Normafa legszebb panorámájú részét, illetve akik nem fértek el a parkolóban, a fűben, fák között kerestek maguknak helyet” – beszélt a Normafa korábbi állapotáról Pokorni Zoltán polgármester a szeptember közepén megtartott névadóünnepségen. Mint kiemelte, ezt a helyzetet igyekezett az önkormányzat megváltoztatni az elmúlt tíz évben.

A polgármester az eredmények közt említette, hogy a Normafa út előtt a forgalmat sikerült az Eötvös út új szakaszára terelni, a Jánoshegyi útra pedig gyakorlatilag csak az hajthat be, akinek a park fenntartásával kapcsolatos dolga van ott. A Normafa úttól kezdődően most már a gyalogosoké a hegygerincen haladó, aszfaltozott út is, amelynek a síházig tartó szakasza ezentúl Kopp Mária nevét viseli.

Sikerült lebontani két pusztuló szállodaépületet, a Hotel Olimpiát és a Sport Hotelt – az egyiknél tizenötezer, a másiknál ötezer köbméter sittet vittek le a hegyről –, továbbá két gigászi adótorony is eltűnt. „Arra vagyunk igazán büszkék, ami már nincs itt, amitől megszabadítottuk az erdőt, a Normafát” – fogalmazott Pokorni Zoltán.

„Kopp Mária a nemzet kivételes és kiemelkedő tehetségei között is jelentős szereppel bírt, és bír mind a mai napig. Munkája, kutatásai túlmutatnak a koron, amelyben élt és alkotott, s biztosan hatással lesznek a jövőre is” – mondta Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára.

Szerinte Kopp Mária az emberi boldogság útját kereste az életében, arra próbált választ találni, mi lehet az, amiben a létezésünk során kiteljesedhetünk. Kutatásaiban arra jutott, hogy az élet értelmének megtalálásához „nem elvont fogalmakra, vagy materiális javakra van szükségünk, hanem szeretetteljes közösségre, amelyet családnak nevezünk”. Gondolatai rendkívüli hatást gyakoroltak hazánk közéletére. Elképzelése, miszerint olyan társadalmat kell teremteni, amiben minden vágyott gyermek megszülethet, 2010 óta Magyarország kormányainak legfontosabb célkitűzése.

„A sétány, amit most átadhatunk, Kopp Mária személyiségének, munkájának és ma is ható szellemének állít emléket. Úgy tiszteleg előtte, hogy közben egyfajta inspirációt jelent minden látogatónak. Ezen a csodálatos, autós forgalomtól elzárt helyen mindenkinek, aki ide érkezik kikapcsolódni, módja lesz végiggondolni a napi problémáit és örömeit. Azt hiszem, ez a legnagyobb tiszteletadás a névadó előtt, aki az emberi létezés problémái megoldásának szentelte az életét” – zárta szavait a politikus.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde arról beszélt, hogy az intézet 2022-ben hirdette meg a Kopp Mária-emlékévet. Ez volt az az esztendő, amikor Kopp Mária nyolcvanéves lett volna, és ekkor volt a halálának a tizedik évfordulója. A szervezet azt is kezdeményezte, hogy – a XII. kerület polgáraként – közterület viselje a nevét a Hegyvidéken. „Nagy öröm számunkra, hogy az önkormányzat nyitott volt a kezdeményezésünkre, és egy gyönyörű sétányt nevezett el Kopp Máriáról” – mondta az elnök.

„Mi mást akarhat egy gyermek, mint hogy megőrizze édesanyja emlékét?” – tette fel költői kérdését Kopp Mária lánya, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke, aki kerületi kötődései kapcsán felidézte: már a dédszülei, a nagyszülei és a szülei is a Hegyvidéken laktak, s ő maga is itt él a családjával. Édesanyja, mint fogalmazott, egyszerre volt nemzetközi hírű professzor, szerető anya és feleség, modern nő, konzervatív, családban gondolkodó és hívő, továbbá független kutató, ügyek élére álló megoldóember. Sosem egyedül alkotott, hanem együtt gondolkodott, dolgozott férjével, Skrabski Árpáddal – a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat is közösen alapították.

„Anyukámnak két vér szerinti gyereke született, Luca és én, pedig többet szeretett volna. De úgy érzem, hogy lelki, szellemi gyermekei nagyon sokan vagyunk. Ezt a szeretetet, jóságot és összetartozást élhetjük át, ha a róla elnevezett sétányon járunk” – osztotta meg érzéseit az ünnepség résztvevőivel Skrabski Fruzsina.

Az emlékbeszédeket követően Pokorni Zoltán, Fonti Krisztina, Hornung Ágnes, Fűrész Tünde és Skrabski Fruzsina közösen leplezték le Kopp Mária emléktábláját, elültették a Magyar Családok Fáját, valamint átadták a Normafa családi pihenőpadját. Ezután az ünnepség többi résztvevőjével együtt sétát tettek az újonnan kialakított Kopp Mária sétányon.

z.

Prof. dr. Kopp Mária (1942–2012) a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) szerzett általános orvosi diplomát 1968-ban, majd 1977-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem klinikai pszichológia szakát. 1982-ben az orvostudomány kandidátusa, 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett.

1968-tól az Országos Munkaegészségügyi Intézetben megszervezte és vezette a klinikai epidemiológiai munkacsoportot, később a SOTE pszichofiziológiai laboratóriumának vezetője, majd a pszichoszomatikus ambulancia vezetője volt. 1993-tól a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatójaként, 1994-től egyetemi tanárként, 2007-től kutatócsoport-vezetőként dolgozott. 2009 nyarán összehívta a Népesedési Kerekasztalt, szeptemberben pedig elindította a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. Csaknem 180 tudományos közlemény fűződik a nevéhez.

Munkáját számos kitüntetéssel, egyebek mellett Nyírő Gyula-, Szent-Györgyi Albert-, Polgári Magyarországért, Prima és Magyar Örökség díjjal ismerték el. 2012-ben a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetésben részesült a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések pszichoszociális, társadalmi, gazdasági és demográfiai háttértényezői kutatásában elért tudományos eredményeiért, valamint több évtizedes, a magyar társadalom és a családok érdekében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként.