Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A_kommunizmus_aldozataira_emlekeztunk

A kommunizmus áldozataira emlékeztünk

Az Országgyűlés 2000. június 13-án nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartoztatták le a megszálló szovjetek Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunistákkal szembeni kiállása miatt, és hurcolták el a Szovjetunióba. Nyolc évet raboskodott a Gulagon és az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Elfogása volt az első lépés azon az úton, amelynek során a kommunisták fokozatosan kiépítették Magyarországon a máshogyan gondolkodókkal könyörtelenül leszámoló egypárti diktatúrát.
A Hegyvidéken különös jelentőséget ad az országos megemlékezésnek, hogy 2013-ban a Gesztenyés kertben szobrot kapott gróf Esterházy János. A mártír felvidéki politikus 1939-ben vásárolt egy villát az Istenhegyi út 5. szám alatt. Valószínűleg ő is sokat tartózkodott a Hegyvidéken, de felesége biztosan itt lakott, és gyermekei is itt nőttek fel.
Esterházy Jánost a második világháború után a kommunista szlovák kormány háborús bűnösnek bélyegezte meg. Először egy szibériai munkatáborba hurcolták, majd kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Halálbüntetését életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták, a Mírov börtönben halt meg 1957. március 8-án. Szobránál minden évben koszorúzást tart a Hegyvidéki Önkormányzat, az idén is Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait az emlékművön.A_kommunizmus_aldozataira_emlekeztunkPokorni Zoltán elmondta, hogy emléknapjaink tagolják az évet, a nagy nemzeti ünnepeket egészítik ki a szomorú évfordulók, mint amilyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, vagy a holokauszt-emléknap. A polgármester szerint újból és újból fel kell idézni ezeket a történeteket, mert így épülhetnek védfalak gyermekeink és a magunk szívében, fejében, hogy ne épülhessen ki még egyszer olyan embertelen elnyomó és gyilkos rendszer, mint a kommunizmus, vagy mint amilyen a holokauszt idején Magyarországon működött.
Egyetlen emléknap sem egy történelemóra, akkor jó, ha látjuk mögötte a fájdalmas emberi történeteket. Ha látjuk azt az egyetlen embert, akinek a helyébe tudjuk képzelni magunkat. Ilyen Esterházy János is, akinek az élete mozifilmbe illő.
Grófi család sarja, négyévesen hal meg édesapja, így lengyel édesanyja neveli fel. Alig kamaszodik, amikor a trianoni döntés miatt felvidéki birtokaik nagy részét elcsatolják. Ekkor nem Magyarországra jön, hanem vállalja a kisebbségi létet, hogy a Felvidéken küzdjön a határon túl rekedt magyarok jogaiért.A_kommunizmus_aldozataira_emlekeztunk2A bécsi döntést követően, amikor Magyarország visszakapja elvett területeinek egy részét, Kassán tartott beszédének első mondatában arra figyelmezteti Horthy Miklóst, hogy ugyanazokat a jogokat kell a szlovák kisebbségnek biztosítani, amikért ő küzdött évtizedeken át magyarként Szlovákiában. Egyedüliként nem szavazza meg a szlovák parlamentben a zsidótörvényeket, ennek ellenére az oroszok által megszállt szocialista Csehszlovákia vezetői lázítással és háborús bűnökkel vádolják. Önként jelentkezik Gustav Husák belügyi biztosnál, aki azonnal kiadja a szovjeteknek.
Tíz éven át munkatáborokban sínylődik, mire kiadják a csehszlovákoknak, hogy azok végrehajthassák rajta a közben kiszabott halálos ítéletet. Azért térhet haza, hogy megöljék. Végül elnöki kegyelmet kap, ami életfogytiglani börtönt jelent. Esterházy János 1957-ben, betegen, gyakorlatilag éhen hal a börtönben.
„Ha van példamutató sors a huszadik század első felének történelmében, akkor az övé az – emlékeztetett Pokorni Zoltán. – Egy tiszta és karakán embert látunk a személyében. Az a fájdalmas, hogy őt és a hozzá hasonló embereket a náci és a kommunista rendszer is eltaposta.”

mm.