A borongós, nyirkos ősz és a szürke, hideg tél elől többségünk szívesen elmenekülne – a meghűlést és más, ilyenkor gyakori felső légúti megbetegedéseket okozó vírusoknak viszont éppen ez a kedvenc időszakuk. Rengeteg ilyen vírust ismerünk, ez a magyarázata annak a jelenségnek, amikor tüsszögő várakozókkal zsúfoltak a háziorvosi rendelők, a szakemberek mégsem beszélnek járványról.

A nátha a leghétköznapibb betegségek egyike, kialakulásának okairól, tüneteiről mégis sok tévhit él a köztudatban. Apró kórokozói a légzőrendszeren át jutnak szervezetünkbe. Önálló szaporodásra nem képesek, így a nyálkahártyán megtelepedve, a gazdasejtekbe beépülve sokszorozódnak. Megtelepedésüknek kedvez az olyan zárt helyiség, ahol központi fűtés szárítja az első védelmi vonalnak számító nyálkahártyát, amelynek működését a kórokozók tovább rontják. A fertőzés a tüsszentéskor a levegőbe kerülő számtalan cseppecske útján terjed egyik emberről a másikra. Tüneteket még nem tapasztaló, de a vírust már hordozó egyén is terjesztheti a betegséget.

A nátha tünetei rövid lappangási idő után, a fertőződést követő egy-három nap elteltével jelentkeznek. Jellemzői a köhögés, a bőséges, víztiszta orrváladék, az enyhe torokfájdalom és az orrdugulás. Kezdetben enyhe hőemelkedéssel járhat.

Sokat tehetünk a megelőzéséért! Fogyasszunk C-vitamint (az ajánlott napi 60 mg helyett akár napi 1000 mg-ot), öltözködjünk rétegesen, szellőztessünk naponta sokszor, rövid ideig, megfelelő öltözékben mindennap sétáljunk a friss levegőn. Ha mégis elért minket a betegség, a fentiek mellett segít a bő folyadékfogyasztás. Ha szeretjük, igyunk gyógyteákat (hárs, csipkebogyó) mézzel ízesítve, de nem forrón (a túl meleg folyadék kellemetlen hatású az amúgy is gyulladt nyálkahártyának).

Eldugult orr, letapadt nyálkahártya esetén enyhítő hatású a gőzölés (pici sót vagy illóolajat – eukaliptuszt, citromfüvet – tartalmazó víz gőzével vagy patikákban kapható speciális oldatokkal) vagy a még egyszerűbben kivitelezhető infralámpázás. Az infrasugarak behatolnak a mélyebb területekre, és azokat felmelegítve elősegítik a gyógyulást, megakadályozzák a súlyosabb tünetek kialakulását. Orrcsepp is használható, szigorúan az előírt gyakorisággal és dózisban. Köhögés jelentkezésekor ne törekedjünk egyből annak csillapítására, hiszen így ki tud ürülni a kóros váladék a légutakból.

Ha magas láz, ízületi fájdalom, hasmenés, hányás vagy más, nem a nátha tünetei közé tartozó jelenség mutatkozik, forduljunk orvoshoz, ő meg tudja ítélni, valóban másik betegségről van-e szó, szükséges-e módosítani a terápián. Nélküle ne kezdjünk el szedni semmiféle, egyébként csak receptre felírható, de a házi patikában esetleg mégis meglévő gyógyszert!

„Ha kezelik a náthát, hét nap alatt meggyógyul, ha nem kezelik, eltarthat egy hétig is” – ez a régi mondás jól illusztrálja, hogy a vírusoknak ma még nincsen valóban hatékony gyógyszere: magának a szervezetnek kell legyőznie őket.

(mm)