hvujsag-banner-hvonkormanyz

lapszamok_banner_kicsi

banner_kiadvany

hvujsag-banner-htv

hvujsag-banner-hegytortenet

Norabanner

Archívum 2007 - XXXVII. évfolyam 15. szám

Galántai utca

Sorozatunkban azokat a felvidéki településeket mutatjuk be, amelyek névadói voltak hegyvidéki utcáknak, utaknak. Történelmi és földrajzi utazásunk következő állomása Galánta.

Galánta városról kapta a nevét 1928-ban az az orbánhegyi utca, amely az Istenhegyi utat és az Agárdi utat köti össze. Galánta jelenleg egy tizenhétezres lakosú város Dél-Szlovákiában, Nagyszombattól huszonhat kilométerre. A Vág alsó folyásánál fekvő települést tekintik Mátyusföld központjának, nevének eredete nem tisztázott, feltételezések szerint a szláv „Golata” személynévből származik.

Galánta
Kodály-emlékmű Galántán
Nevével először egy 1237-ben íródott oklevélben találkozhatunk, azonban már az őskorban is éltek itt emberek. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület a neolitikum óta lakott volt. A középkor folyamán számos nemesi család birtokolta Galántát, míg 1421-ben az Eszterházyak kezébe került. A város nekik köszönheti fellendülését. Az Eszterházy-család két kastélyt is épített Galántán, mindkettő állt már az 1500-as években.

A város folyamatosan fejlődött, ennek egyik első állomása volt, amikor a XVI. században vásártartási jogot nyert, majd később a mezővárosi jogokat is megkapta. Ezt követően lendületesen fejlődött a kézműipara, számos céh alakult. A király külön kiváltságban is részesítette a galántaiakat: 1635-ben megengedte nekik, hogy az évi négy nagy ünnepi vásáron felül még egy vásárnapot tartsanak.

A két Eszterházy-kastély, amelyek közül az egyik reneszánsz, a másik neogótikus stílusban épült, ma is a turisták kedvelt célpontja. További nevezetessége Galántának, hogy gyermekkorában itt lakott Kodály Zoltán, és az itteni népzene ihlette a Galántai táncok című művét. A zeneszerző szobrát 1982-ben avatták fel az egyik Eszterházy-kastély kertjében.

Trianont megelőzően Galánta lakossága túlnyomó részben magyar volt: az 1910-es adatok szerint 3274 lakosból 2933-an voltak magyarok, 202-en szlovákok és 115-en németek. A magyar lakosság felét a második világháborút követően a csehszlovák állam kitelepítette. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 16 365 lakosból 9877-en vallották magukat szlováknak, 6022-en magyarnak. Továbbá 175 cigány nemzetiségű és 114 cseh lakost is nyilvántartásba vettek Galántán hat évvel ezelőtt.


Balázs Attila

Hegyvidéki Napok 2012
Idén is lesz Hegyvidéki Napok, melyet immár ötödik alkalommal rendezünk meg. Minden kedves érdeklődőt gazdag programkínálattal várunk, 2012. június 1-3. között. A részletes programért kérjük kattintson ide. 
Az év belsőépítésze díjátadó a MOM-ban

A Laki Péter által 1998-ban alapított díj immár tizennegyedik alkalommal került átadásra, melynek ünnepélyes keretét idén a MOM Kulturális Központ biztosította. A 2012. évi díjazott Csavarga Rózsa lett.

Száz új, különleges tervezésű kutyapiszokgyűjtő kuka a Hegyvidéken
A Hegyvidéki Önkormányzat múlt hónapban indított, „Lépjünk, hogy ne lépjünk bele!” elnevezésű, kutyapiszok elleni kampányának első szakasza sikeresen lezárult.
Próbálja ki ügyfélszolgálatunkat a honlapon!
Ismeri az első magyar online önkormányzati ügyfélszolgálatot? Ha nem, itt az ideje, hogy kipróbálja! Heti 27 órában várjuk hívásaikat!
Csatlakozzon a hegyvidékiek facebook-közösségéhez!

Egy év alatt a világháló második legnagyobb budapesti kerületi közösségévé vált a naponta friss tartalmakat szolgáltató Hegyvidék több mint kerület - csoport.

hegyvidekujsag-ypsylonmedia