A helytörténeti sorozat negyedik tagja a Hegyvidéken és a tágabb környezetében elterülő temetőket veszi számba, kezdve a területre jellemző őskori temetkezési szokásoktól napjaink közismert temetőiig. A könyvbemutatón Kollega Tarsoly István, a kötet kiadója méltatta a megjelent munkát. Kiemelte, hogy a temetők története és léte mindig is fontos forrása volt a történelemnek, a história számos segédtudománya a temetők létének köszönheti kialakulását. Felhívta a figyelmet, hogy bár sokan lehangolónak találhatják a témát, mégis számtalan fontos emlékünk elveszett volna, ha nincsenek temetők. Éppen ezért a helytörténetírás elképzelhetetlen ezek történetének és az ottani síroknak az ismerete nélkül.

Szatucsek Tibor, a könyv szerzője elmondta, hogy a főváros zöldterületeinek ötöde valamikor temető volt. A sírkertek a sírok mellett számos műalkotást is megőriznek az utókornak. A bemutatott kötetből számtalan régen elfelejtett temetkezési helyet megismerhetünk, legyen szó akár polgári, akár katonai, esetleg járványtemetőről.

Ismeretlen magyar katonák sírja a Normafánál

A Hantokkal írt történelem logikusan felépített, tiszta szerkesztési elvek szerint készült kötet, amelyből az érdeklődő olvasó előtt kronológiai és felekezeti megosztásban tárul fel a kerület történetének gyakran elhanyagolt területe. Külön ki kell emelni a gazdag képanyagot, melynek egy részét a szerző saját maga készítette, míg a többi levéltári és könyvtári kutatásai során került elő.

B. A.