A korábbi áfa-törvény háromféle ingatlantípust különböztetett meg az áfafizetés szempontjából: beépítetlen ingatlan, lakás és egyéb ingatlanok. Az új áfa-törvény viszont már csak beépített és beépítetlen ingatlant határozott meg, egy kalap alá véve a bérlakásokat a bérbe adott irodákkal, üzlethelyiségekkel, ipari ingatlanokkal. Ez a módosulás a gyakorlatban azt jelentette, hogy az önkormányzati bérlakásokban élőknek is áfát kell fizetniük. Ha ugyanis az üzleti célú helyiségeit nem áfásan adná bérbe, az több százmilliós bevételkiesést okozna az önkormányzatnak. A lakások áfás bérbeadása viszont vagy 20%-os lakbéremelést jelentene az ott lakóknak, vagy az önkormányzat bérletidíj-bevétele csökkenne 20%-kal, hiszen az államnak az adót mindenképpen be kellene fizetni.

Nem nő a terhük a lakóknak

Pokorni Zoltán parlamenti képviselő, a kerület polgármestere módosító indítványában erre a tarthatatlan helyzetre világított rá: amennyiben egy önkormányzat áfaalanyiságot választ annak érdekében, hogy áfával együtt szedhesse a helyiségbérleti díjakat, akkor a törvénytervezet alapján a lakások bérleti díjait is áfásan kellene meghatároznia, s így többletteherrel sújtaná a bérlakásokban élőket. Ha viszont nem jelentkezik be az áfakörbe, akkor a helyiségbérleti bevételeket nem lehet szembeállítani az egyéb áfás kiadásokkal. Utóbbi esetben, ha megszűnt volna az áfa-visszaigénylés lehetősége, a XII. kerületet idén akár háromszázmillió forintos veszteség is érhette volna.

Bár Pokorni Zoltán módosító javaslatát a parlamenti többség nem vette napirendre, de a kormánypárti módosító csomagba ennek a javaslatnak a tartalma is bekerült, így lényegében eredménnyel járt a polgármester kezdeményezése. Az immáron módosított, hamarosan életbe lépő áfa-törvény szerint lehetséges, hogy a bérlakások ismét áfamentesek legyenek. Így ugyan az első három hónapban az önkormányzatnak be kell fizetnie a lakbérbevételeinek a 20%-át, de legalább hosszabb távon nem keletkezett újabb súlyos teher a bérlakásban élők számára.

-z-