A legtöbben azért reklamálnak, mert nem egyezik a blokkon és az áron szereplő vételár, vagy úgy gondolják, hogy a pénztáros tévedésből kevesebb pénzt adott vissza. Így járt az az olvasónk is, aki levélben fordult hozzánk, mert az egyik Böszörményi úti üzletben állítása szerint fizetéskor kevesebb pénzt kapott vissza, mint amennyi járt volna. Ebben az esetben a vásárló egyet tehet: azonnal kéri a pénztárzárást és a kasszában lévő összeg átszámolását. Mivel a modern pénztárgépek memóriája megőrzi a pénzforgalmat, néhány perc alatt kiderül, van-e többlet a kasszában.

Ha csak otthon vesszük észre, érdemes azonnal visszatérni az üzletbe, mert pénztárosváltás esetén már nehezebb dolgunk lesz. Ha nem egyezik a beütött és az árun feltüntetett ár, szintén haladéktalanul forduljunk az üzlet vezetőjéhez. Érdemes tehát eltenni a blokkot, hiszen ezzel igazolhatjuk, hogy a pénztárban többet számoltak fel az adott termékért. Ilyen esetben az üzlet nem védekezhet azzal, hogy időközben átárazták a terméket, hiszen a szabály szerint az árut a feltüntetett legalacsonyabb áron köteles átengedni a vásárlónak. Visszatérő probléma, hogy a pénztáros nem hajlandó elfogadni a megviselt bankjegyeket. Jó tudni, hogy a kereskedelemben minden sértetlen bankjegyet át kell venni, függetlenül attól, hogy egyébként milyen állapotban van. Ha tehát a bankjegyből nem hiányzik, rendelkezik az összes biztonsági védelemmel, az üzletnek el kell fogadnia akkor is, ha esetleg átlátszó ragasztószalaggal erősítették meg.

Amennyiben a kereskedő nem hajlandó sem a pénztárzárásra, sem a blokk ellenőrzésére, vagy visszautasítja a kereskedelmi forgalomra alkalmas bankjegyet, bátran kérjük el a köznyelvben panaszkönyvként emlegetett vásárlók könyvét. A viták rendezésére rendszeresített könyvet az üzletekben jól látható és könnyen elérhető helyen kell tartani, úgy, hogy a vásárló segítség nélkül, szabadon hozzáférhessen. A fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatba kerülő szolgáltatókat törvény kötelezi a vásárlók könyvének vezetésére, sőt, még a tollat is nekik kell biztosítaniuk. 

Bármely panasz esetén a vásárlónak joga van bejegyezni kifogásait a vásárlók könyvébe, ebben a szolgáltató nem akadályozhatja meg. A vásárlók könyvét az önkormányzat jegyzője pecséttel és zsinórral hitelesíti, illetve szerepelni kell rajta a bolt pecsétjének is. A bejegyzés két példányban készül, a másolat marad az üzletnél, amelynek harminc napon belül kötelessége válaszolni, egyúttal tájékoztatni a vásárlót a megtett intézkedésekről. A választ a vásárlók könyvébe is bejegyzik, így később személyesen is ellenőrizhető. Ha megadtuk címünket a választ postán is el kell küldeni. Érdemes a szövegben minden körülményt pontosan leírni, beleértve az időpontokat, illetve annak az alkalmazottnak a nevét, akivel a vevő kapcsolatba került.

Előfordulhat, hogy a szolgáltató nem reagál a panaszra, ez esetben bejelentést tehetünk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél, amely a jegyző mellett két évre visszamenőleg vizsgálhatja a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket. A vásárlók könyvét szabálytalanul kezelő, a válaszadási határidőt fi gyelmen kívül hagyó üzlet a kereskedésre vonatkozó szabályok megsértése miatt akár ötvenezer forintig terjedő pénzbírságra is büntethető. Szintén bírságot kockáztat az a kereskedő, aki megtagadja a vásárlók könyvébe történő bejegyzést.

Visszaélések esetén érdemes a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulni panaszunkkal. Ennek elérhetőségeit az üzlet köteles jól látható helyen feltüntetni. Ha ebben is hiányosságokat tapasztal a vásárló, nyugodtan forduljon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez. Cím: 1088 Budapest, József körút 6. Telefon: 459-4800, fax: 210-4677. E-mail: fvf@fvf.hu.

mm