Déd-, ük- vagy szépszüleinek nevét tudja valaki? – kérdezte a kerület polgármestere a Jókai iskola diákjait az intézmény történetét bemutató kiállítás megnyitóján. A gyerekek közül egy-kettő emlékezett a dédszülők keresztnevére, de azok szüleinek és nagyszüleinek nevét már senki sem tudta felidézni.

Pokorni Zoltán a körkérdést annak szemléltetésére tette fel, hogy meglássuk: minél jobban visszatekintünk az időben, annál kevesebbet tudunk családunk történetéről, ezért a régmúltat csak a tanult történelemből eleveníthetjük fel. Azt, hogy milyen korban éltek elődeink, a polgármester szerint egy iskolatörténeti bemutató is segíthet felidézni. A Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola most nyílt kiállítása épp százötven év történelméről ad összefoglalót a saját szemszögéből.

Százötven év történelme a tárlókban

A Német Közösségi Házban rendezett tárlaton archív képekkel illusztrált szöveges tablók adnak áttekintést az iskola múltjáról 1858-tól napjainkig. A fotókat és szövegeket érdekes, régi tárgyak teszik élővé: vitrinekbe helyezve antik tankönyvek, füzetek (köztük egy „községi elemi népiskolai értesítő”), rovargyűjtemények és makettek. Ritkaságszámba menő kísérleti eszközöket is bemutatnak, látható például egy elektromosságtani eszköz, amelyben áram hatására virágminta kezdett világítani.

A patinás eszközök javarészét a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kölcsönözte, de régi diákoktól is kaptak emléktárgyakat. Az öregdiákok közül többen személyesen is megtisztelték a kiállítás megnyitóját – köztük volt az 1928-ban végzett Tornyos Győző is, aki az iskola legidősebb élő tanítványa.

z.