hvujsag-banner-hvonkormanyz

lapszamok_banner_kicsi

banner_kiadvany

hvujsag-banner-htv

hvujsag-banner-hegytortenet

Eladó lakás,
Istenhegyi út
Szobák: 4+1Ár: 92 000 000Terület: 155m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Nagyenyed Utca
Szobák: 3Ár: 49 500 000Terület: 92m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Csörsz Utca
Szobák: 2+1Ár: 54 900 000Terület: 86m²eladó lakások XII kerület
Eladó ház,
Béla Király Út
Szobák: 6Ár: 250 000 000Terület: 400m²eladó házak XII kerület
Eladó lakás,
Csörsz Utca
Szobák: 2+1Ár: 54 900 000Terület: 86m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Nagyenyed Utca
Szobák: 3+1Ár: 49 500 000Terület: 92m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Sólyom Utca
Szobák: 1+1Ár: 35 900 000Terület: 59m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Rácz Aladár köz
Szobák: 4Ár: 85 000 000Terület: 94m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Mártonhegy
Szobák: 1+1Ár: 38 800 000Terület: 48m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Sólyom Utca
Szobák: 3+1Ár: 95 000 000Terület: 115m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Kléh István Utca
Szobák: 3+1Ár: 59 900 000Terület: 107m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Csörsz Utca
Szobák: 1+1Ár: 33 500 000Terület: 43m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Ignotus Utca
Szobák: 3Ár: 109 000 000Terület: 126m²eladó lakások XII kerület
Eladó ház,
Kakukk Út
Szobák: 8Ár: 360 000 000Terület: 888m²eladó házak XII kerület
Eladó lakás,
Mártonhegyi Út
Szobák: 4Ár: 134 900 000Terület: 130m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Kútvölgy
Szobák: 3Ár: 55 000 000Terület: 95m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Svábhegy
Szobák: 5Ár: 199 000 000Terület: 197m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Kissvábhegy
Szobák: 3+1Ár: 109 000 000Terület: 109m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Alkotás Utca
Szobák: 3+1Ár: 39 900 000Terület: 90m²eladó lakások XII kerület
Eladó ház,
Farkasvölgy
Szobák: 6+1Ár: 88 000 000Terület: 183m²eladó házak XII kerület
Eladó lakás,
Hollósy Simon Utca
Szobák: 3+1Ár: 58 000 000Terület: 53m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Csaba Utca
Szobák: 3Ár: 68 200 000Terület: 103m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Edvi Illés Út
Szobák: 4Ár: 123 480 000Terület: 126m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Diós Árok
Szobák: 5+1Ár: 119 000 000Terület: 198m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Galgóczy Utca
Szobák: 3Ár: 105 000 000Terület: 104m²eladó lakások XII kerület
Eladó ház,
Csipke Út
Szobák: 5Ár: 99 000 000Terület: 160m²eladó házak XII kerület
Eladó ház,
János Zsigmond Utca
Szobák: 5+1Ár: 239 990 000Terület: 218m²eladó házak XII kerület
Eladó ház,
Zsolna Utca
Szobák: 7+1Ár: 550 000 000Terület: 650m²eladó házak XII kerület
Eladó lakás,
Győri Út
Szobák: 5Ár: 159 000 000Terület: 117m²eladó lakások XII kerület
Eladó ház,
Lóránt Út
Szobák: 9Ár: 1 234 572 500Terület: 624m²eladó házak XII kerület
Eladó ház,
Vércse Utca
Szobák: 3+1Ár: 180 000 000Terület: 180m²eladó házak XII kerület
Eladó lakás,
Kakukk Út
Szobák: 3Ár: 49 800 000Terület: 66m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Németvölgy
Szobák: 1Ár: 28 900 000Terület: 31m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Thomán István Utca
Szobák: 1+1Ár: 38 500 000Terület: 49m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Thomán István Utca
Szobák: 1+1Ár: 37 490 000Terület: 52m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Maros Utca
Szobák: 2Ár: 42 000 000Terület: 78m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Táltos Utca
Szobák: 2Ár: 44 900 000Terület: 74m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Galgóczy Utca
Szobák: 3Ár: 45 900 000Terület: 74m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Maros Utca
Szobák: 2Ár: 42 000 000Terület: 78m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Törpe Utca
Szobák: 1+3Ár: 88 000 000Terület: 88m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Szilágyi Erzsébet Fasor
Szobák: 2+3Ár: 127 744 000Terület: 129m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Szilágyi Erzsébet Fasor
Szobák: 2+3Ár: 129 462 000Terület: 130m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Szilágyi Erzsébet Fasor
Szobák: 4+1Ár: 122 735 000Terület: 135m²eladó lakások XII kerület
Eladó lakás,
Márvány Utca
Szobák: 2Ár: 49 900 000Terület: 73m²eladó lakások XII kerület
Eladó ház,
Veréb Utca
Szobák: 5+3Ár: 279 000 000Terület: 208m²eladó házak XII kerület
Archívum 2007 - XXXVII. évfolyam 21. szám

Ismét íjazhat egy szobor a volt MOM területén

Hazánk egyik leghíresebb üzeme, a Magyar Optikai Művek budapesti épületkomplexuma a Csörsz utcában terült el. A gyár egyik jelképévé váló íjászszobrot, amely sokáig büszkén álldogált az egyik tömb tetején, és annak idején városi látványosság volt, a második világháború után megsemmisítették. Most, egy szerencsés véletlen folytán lehetőség nyílt a műalkotás másolatának elkészítésére. Az íjászszobor történetét a gyár egykori dolgozója foglalja össze.
Ismét íjazhat...
A „fényes szelek” fújták le
Haich Erzsébetet, a Svájcban élő idős művésznőt, a szobor alkotóját Németországból sikerült felkutatnom, ő mesélte el nekem az elpusztított mű históriáját. Ám amikor ez történt, még létezett és működött a MOM, az íjászszobor „újrateremtése” nem volt téma. Ez csak a későbbi fejlemények – a gyár teljes megszűnése – után vált aktuálissá, de akkor a művésznő már nem élt, és a kutatások sem vezettek eredményre. Az egykori, hat-hét méter magas szoborról csak amatőr képek maradtak fenn, amelyek a méretileg kisebb, ám arányos újrakészítéshez alkalmatlannak bizonyultak.

Most a véletlen segített. Egy kamaraerdei házban előkerült egy példány abból az 50 darabos szériából, amelyet a művésznő még a monumentális szobor létrejötte idején készített. Ennek alapján ezúttal már megvalósulhat az emlékállító terv – remélhetőleg a MOM-Parkban, a Magyar Optikai Művek egykori helyén.

Új név, régi hírnév
A gyár elődje, a Süss Nándor Féle Precíziós Üzem (már a későbbi MOM helyén, a Csörsz utcában) az első világháború utáni inflációban nehézségekkel küszködött, amit még az is fokozott, hogy részvényeinek egy része osztrák bank tulajdonát képezte. A Süssüzem, a háborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egyik szállítója lévén, ismert volt a hadügyminisztériumban, így a megszűnőben lévő gyárat egy tőkeerős katonai csoport vásárolta meg az osztrák bank részvényeivel együtt.

Gönczy Jenő igazgatóságával újraindították a munkát. (Ekkor került oda a nyugállományú katonatiszt, Preisinger Frigyes, a vállalat későbbi vezérigazgatója, kormányfőtanácsos, akinek még lesz szerepe a történetben.) Mivel a gyár csak kevés szabadalommal rendelkezett, a termelés biztosítása érdekében bevált külföldi áruk licenceit megvásárolva dolgoztak. Az üzemtulajdonos katonai csoport a Honvédelmi Minisztériummal való jó kapcsolatai révén jelentős haditechnikai megrendeléseket is tudott szerezni.

A nemzetközileg elismert gyárra a németországi Zeiss Művekben is felfigyeltek. Tárgyalások indultak, amelyek eredményeként az üzem új tulajdonosa – 51–49%-os részvénymegosztással – a német Zeiss Művek és a Magyar Honvédelmi Kincstár lett. A gyár a Zeiss-érdekeltség és -részvénytöbbség ellenére önálló magyar üzem maradt, magyar igazgatói tanáccsal, vezérigazgatóval. A német részvénytöbbség dacára a fúzió mégis a magyar félnek kedvezett, mert a Zeiss kötelezte magát önálló győri üzemének megszüntetésére, amelynek működésébe a magyaroknak nem volt beleszólási joguk, és így ellenőrizhetetlenül termelhetett az ország területén. Ezenfelül a magyarok rendelkezésére álltak a Zeiss-szabadalmak, és a német részvényekkel külföldi tőke áramlott be az üzemhez, aminek segítségével a gyárat a legmodernebb gépekkel tudták felújítani. Később tovább javult a helyzet, mert 50–50%-ban módosult a tulajdonjog.

Ismét íjazhat
Haich Erzsébet

Az újjáalakult üzem 1931-ben új nevet is kapott: Süss Nándor Finommechanikai és Optikai Részvénytársaság, megtartva a jó hírű alapító nevét és ismert márkajelzését is. A honvédelmi minisztériumi tulajdon nem jelentette azt, hogy kizárólag hadiipari üzem lett volna a vállalat. Éppen ellenkezőleg, a katonai célú termelés csak kisebb részét képezte a programnak, de természetesen hozzátartozott a profilhoz. A minisztérium a megrendeléseknél csak a kívánt műszer főbb irányvonalait adta meg, s ezeket a gyár konstruktőrei dolgozták ki funkcionális és gyárthatósági állapotúvá.

A konstrukciós osztályt (ahol mindennemű gyártmány tervezése folyt) a háború végéig Wolf Nándor, a gyáralapító Süss Nándor unokaöccse vezette. Őt szinte gyermekkorában vette maga mellé Süss, Németországból jött, de érettségijét már itthon szerezte. Magas kort ért meg. Az 1960-as években, miután Magyarországon nem volt megélhetési lehetősége, visszaköltözött Németországba. A fennmaradt óragyújtót ő ajándékozta Bohn Ferencnek, a gyár levéltára és tárgyi emlékei egyik megmentőjének. (A konstrukciós iroda hadügyminisztériumi összekötője Luxemberger Jenő gépészmérnök volt, aki 100. életévét betöltve ma is él.) 

Ismét íjazhat...
Preisinger Frigyes
Feltűnik az íjász
A licencvásárlás egyes katonai jellegű szabadalmakra is kiterjedt. 1936-ban szerződéskötéssel megszerezték a fekete-erdei Jung hans óragyár (Schrambergben ma is működik) szabadalmán alapuló légvédelmi tüzérségi óragyújtószerkezet gyártási jogát. A tény különös jelentőséggel bírt úgy üzemgazdaságilag, mint a későbbi politikai bonyodalmak miatt.

Az óragyújtó gyártását nagy befektetések előzték meg. Az üzem egyik Csörsz utcai homlokzatú főépületét, az úgynevezett „F” épületet (amelyet „RG”- vel, Robbanó Gyújtóval is jelöltek) rendezték be e célra. Az akkor legkorszerűbb gépeket szerezték be, közöttük több mint nyolcszáz darab Thornos & Bechler-féle fogmaró automatát. Az üzemrész „koronáját”, a hat méter körüli íjazó szobrot a többemeletes épület tetejére helyezték el. Az alkotás elkészítésére a már említett Preisinger Frigyes, az akkori vezérigazgató pályázatot írt ki, amelyet Haich Erzsébet szobrászművész terve nyert meg az elkészítési megbízással együtt.

A fiatal művésznő gazdag család sarja, apja Haich Károly, a vasút igazgatója, udvari tanácsos volt. Pásztor János neves szobrásznál tanult, majd önállósította magát az édesapja által épített és berendezett hatalmas műtermében. Hídépítő mérnök férje tervezte a Szabadság hidat (akkor Ferenc József híd). Az 1930-as években vette magához fogadott fiaként az indiai cserkészfiút, Salverajan Yesudiánt, aki Magyarországon bevezette a jógasportot és megjelentette erről nagysikerű könyvét. A jó képességű fiú tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet, és a Testnevelési Főiskolán tanult. Haich Erzsébet fia pilótaként szolgált a Magyar Légierőnél, és amerikai fogságba esett. A háború után együtt hagyták el az országot, fia Kanadában, a család többi tagja Svájcban telepedett le. Zürichben Salverajannal jógaiskolát nyitottak, és sportkönyveket adtak ki Haich Erzsébet illusztrációival.

A nevezetes íjászszobor negatívját a művésznő a műtermében készítette el, és az épület tetején, a kis pavilonra helyezve alakította ki. Felállításának pontos ideje nem ismert, de 1936 és 1937, az óragyújtó gyártásának kezdete és Horthy Miklós kormányzó üzemlátogatásának ideje közé tehető. A szobor „csillagnyilazóként” az alatta folyó munkát, az égre törő védelmet jelképezte. A magasban látható férfi látványosság, nagy közönségsiker lett, kirándulni jártak érte a város többi részéből.

Preisinger vezérigazgató olyannyira elégedett volt, hogy a művésznővel 50 darabos kicsinyített szériát készíttetett a magas rangú vendégek megajándékozásához. Először Horthy Miklós kormányzó kapott belőle ’37-es üzemlátogatása alkalmából, de jutott a miniszterelnöknek, illetve a gyár érdekében érdemeket szerző személyeknek is. A nagy siker elindította a szobor karrierjét. A koszorúba font nyilazó alak éremként, kitűzőként, domború vízjegyként felkerült minden MOMaktára, -okmányra, -kiadványra. 

Ismét íjazhat...
A „botrányhős” óragyújtó
Háborús botrány
De nemcsak a szobornak, az óragyújtónak is megvolt a maga története. A kis precíziós műszer hamar felkeltette a külföldi szakemberek érdeklődését. Elsőként az angolok jelentkeztek. 1937-ben Preisinger, zsebében a minisztérium engedélyével, Londonba utazott tárgyalni. Az angolok 500 ezer darabra kértek árajánlatot. A 30 shillinges darabár megfelelt nekik, mivel az csak kevéssel volt több, mint a saját gyártmányuké, ám a magyart lényegesen jobbnak találták. Mielőtt a megrendelést véglegesítették volna, a gyakorlatban kívánták ellenőrizni a szerkezet megbízhatóságát, ezért lőpróbát rendeztek számukra, amelyre a londoni Arzenál két hadimérnököt küldött el. Ők elégedettek voltak az eredménnyel, s végül az angolok 250 ezer darabot rendeltek. A rendkívüli üzlet nagy anyagi hasznot eredményezett a Magyar Optikai Művek Rt-nek. A gyártás egy angol szakember ellenőrzése alatt folyt, aki 1939 nyarán szabadságra utazott, és többé nem is tért vissza Magyarországra, mivel szeptember 1-jén kitört a második világháború. A megrendelt mennyiség hátralévő részét a MOM legyártotta, és le is szállította az angoloknak.

1941-ben a német légierő megkezdte bombatámadását Anglia ellen. Az angoloknak most jól jött a magyarországi üzlet: a német repülőgépeket a MOM gyártmányú óragyújtós légvédelmi gránátokkal lőtték. E felettébb kényes információ a német haderő főparancsnokságának is a tudomására jutott, el is rendelték az általuk botránynak tartott ügy kivizsgálását és a felelősök megbüntetését.

Kétségtelenül fonák helyzet volt: német találmány, németországi érdekeltségű vállalat (Zeiss) gyártmánya, a szövetséges Magyarországon előállítva, majd az ellenség ezzel lövi a német repülőgépeket…

Az ügy kivizsgálására a Zeiss igazgatóját, August Kotthaust küldték Budapestre. Kotthaus azonban semmiféle büntetendőt nem tudott megállapítani, és jelentésében pusztán sajnálatát fejezte ki a dolgok ilyetén fordulata miatt, mivel a MOM-mal kötött szindikátusi egyezmény szerint a Zeissnek csak saját szabadalmai alkalmazásába volt beleszólása, az érintett patent viszont nem tőle származott, ezért annak értékesítésével a magyarok szabadon rendelkezhettek. Ezenfelül, amikor a magyarok az angoloknak szállítottak, semlegesek voltak, és az üzletet a minisztériumuk kívánságára és jóváhagyásával kötötték meg.

Így hát mindkét fél csak sajnálkozni tudott az előre nem látható fejlemények miatt, ám a magyar fél ígéretet tett arra, hogy ezentúl kizárólag a németeknek és a szövetségeseknek szállít. Az angolok viszont továbbra is igényt tartottak a bevált hadieszközre, és ha már hivatalosan nem juthattak hozzá, konspiratív módon az akkor még német szövetséges olaszok által, Görögországon keresztül szerezték be.

A MOM a légvédelmi óragyújtót szinte a háború utolsó percéig gyártotta. Az orosz front közeledtével a produkciós eszközöket a többi értékes géppel együtt leszerelték, és nyugatra vitték. Az ausztriai Gmundenben, egy megüresedett textilgyárban rendezkedtek be, de az óragyújtók termelése már nem indult újra. Miért is indult volna? 1945 tavaszán ennek sem jövője, sem értelme nem volt már. Helyette szögeket gyártottak a drága gépeken, akkor erre már nagyobb szükség volt. A kapituláció után amerikai fennhatóság alá került Ausztriának e része, a magyar munkásokat, őrséget hazabocsátották, a MOM ottani műszaki vagyona hadizsákmányként odaveszett.

Ismét íjazhat...
A MOM dolgozói mindvégig a precíz munkájukról voltak híresek
A múltat eltörölni
Magyarországon a háború végén, a „fényes szelek” idején új hangadók jelszavai nehezedtek a megfélemlített dolgozók amúgy is bizonytalanná vált hangulatára. Az egyik ostoba szólam így hangzott: „Nem vagyunk hajlandóak tovább nyilas üzemben dolgozni!” Persze szegény íjásznak a valóságban semmi köze nem volt a méltán gyűlölt Hungarista Mozgalomhoz, de ki mert volna akkor ellentmondani? Így aztán egy borongós napon az üzemőrség megindította a jelképromboló akciót.

Ácsolt faketrecben kezdték felhúzni az üzemi hegesztőt, aki már félúton ordibálni kezdett, hogy engedjék le. Az erős szél ijesztően dobálta, és félt. Lent az elszánt végrehajtók egy üveg pálinkát nyomtak a kezébe, hogy húzza meg, attól elmúlik a félelme. És valóban. A lábainál elvágta a kegyvesztett alakot, s a „múltat eltörölve” baldachinos emelvényéről letaszították a szobrot az úttestre. Lent még utoljára – ezúttal már közelről – megcsodálhatták a gondosan kidolgozott, izmos (és összetört) testet. Sokan talán fejcsóválva azon is elgondolkodtak, mire volt jó a pusztítás.

Hosszú éveken keresztül üresen állt a kis baldachin ott fenn, mígnem egy 1999-es téli napon a többivel együtt ezt az épületet is eltakarították. A régmúlt emléke most egy kicsi, alig húsz centiméteres fi gurába zsugorodva mégis tovább él. Talán megnagyobbodik az emlékezők jóvoltából, és hirdeti annak az üzemnek az emlékét, amely nem az óragyújtók, rakétairányítók, hanem más hasznos műszerek gyártása révén vált méltán híressé.

Misch Sebő

Üdülési lehetőség nyugdíjasoknak

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2018. évben is meghirdeti a kerületben lakó nyugdíjasok kedvezményes üdültetését Szántódon. Időpont: 2018. május 28.–június 3. (6 éjszaka, 7 nap). Elhelyezés: 2–5 ágyas faházakban, napi háromszori étkezéssel.

Zúgj bele Zugligetbe!

Akik a XII. kerület múltja és jelene, a helyi érdekességek iránt érdeklődnek, semmiképpen se hagyják ki a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodájának „Zúgj bele Zugligetbe!” elnevezésű sétáját! A Városi Zöldövezetek program keretében a hegyvidéki városrész történetével, közösségeivel és legizgalmasabb helyszíneivel ismerkedhetnek meg.

Pályázatok társasházi lakóközösségeknek

Vissza nem térítendő támogatással segíti a társasházi lakóközösségeket a Hegyvidéki Önkormányzat. Az erre az évre rendelkezésre álló 30 millió forintra külön pályázhatnak a legalább ötven albetétes és az ennél kisebb házak. További 10 millió forintot a vis maior helyzetek kezelésére különítettek el.

Csatlakozzon a Hegyvidékiek Facebook közösségéhez!

Az egyik legnagyobb budapesti kerületi online közösséggé vált Hegyvidék – több mint kerület – Facebook-csoportban ezentúl a Hegyvidék több mint másfél évszázados történetét felölelő idővonallal várjuk az érdeklődőket

Feljegyzések a Hegyvidékről - Váczi János blogja

Az alpolgármester feljegyzései filmekről, zenéről, sportról, politikáról és a hegyvidéki kerületben történő dolgokról szólnak. És minden másról, amit érdekesnek talál arra, hogy írjon róla.