Lovarda

Tenisz- és atlétikai pályalétesült, és az első világháborút követően megalapították a Svábhegyi Lovardát is. Svábhegyet minden tekintetben világszínvonalú üdülőteleppé akarták fejleszteni a XX. századelején. Svájcban a turistaközpontok környékén több kilométernyi utat építettek ki a lovasok számára, ezért a Budapesti Lovas egyesület úgy érezte, hogy Svábhegyen is hasonló sikereket érhetnek el a lovassport iránt fogékonyak körében.

 

A Svábhegyi Lovardának a megalakuláskor Albrecht királyiherceg volt a fővédnöke, az elnökségmunkájából pedig az arisztokrácia több jeles képviselője kivette a részét. Olyan neves szakemberek dolgoztak ott, mint Kutschenbach Róbert, a Bulyovszky utcai lovarda megbecsült tanára, vagy Szűcs István állatorvos.

 

A lovarda hamar népszerűvé vált az itt nyaralók körében, sokan a Svábhegyi Szanatóriumból sétáltak át, hogy lovagolhassanak a Normafa környékén. A legtöbb svábhegyi sportlétesítményhez hasonlóan azonban ez sem élte túl a második világháborút.