A citromot a kínaiaknak köszönhetjük, s Kr. e. 3000 évvel ezelőtt a perzsák és a médek is termesztették. Az európaiak a perzsa kereskedőktől vásárolták az első példányokat. Az ókori rómaiaknál, Vergilius Georgiconjában már előfordult, ám eltelt vagy ezer év, mire nekifogtak a termesztésének. Ellentétben más gyümölcsökkel, ritkán fogyasztjuk önmagában, inkább kifacsart levét és lereszelt héját használjuk fel.

Annyira gazdag C vitaminban – 10 dekában 100 gramm van–, hogy több mint az egész napi szükségletünket fedezné. Flavonidjai ant ioxidánsként hatnak, segítik felszívódást. A tél végén a citrom valóságos házi csodaszer, enyhíti a megfázás kellemetlenségeit, fertőtlenít, baktériumpusztító, és valamennyire a lázat is csillapítja.

A legtöbb citrom Olaszországban terem, ahol sikerült szüret idejét meghosszabbítani, szeptembertől márciusig szedik gyümölcsöt. Savanykásabb rokona a limett, amelynek vékonyabb, üde zöld a héja, bőségesebb, erőteljesebb ízű a leve. A limett igazi „karakterszínész” a koktélokban, de csak a trópusokon érzi magát otthon, nem szíveli a hideget. Testvérével ellentétben Észak-Indiából származik, s Kr. e. 4000 évvel ezelőtt Kínán „átkelve” jutott el az öreg kontinensre.

Citromból is vehetünk biót! Amíg a hagyományos termesztésnél rendszeresen permetezik legnagyobb kártevője, a gyapjas citromtetű ellen, addig a biováltozatnál egy erre „kiképzett” ausztrál katicabogár és lárvája boldogan felfalja a kártékony „citromzabálót”. Még fondorlatosabb a szexferomoncsapda, amelyből árad a női ivari illat, és az odasereglő hím kártevők, beleragadván a csapdába, képtelenek ellátni az utódlást. A biocitrom könnyen romlik, érzékeny a tárolásra. Ideális helye – lehetőleg becsomagolva – a hűtőszekrény alsó polca, ahol 90 százalékos relatív páratartalom mellett 10-14 Celsius-fok van.

A biocitromot külön tanúsítvánnyal kell ellátni, amely igazolja a biotermésztést. Mivel decemberben szüretelik a leglédúsabbakat, januártól márciusig vásároljunk belőlük. A legveszélyesebbek a nyáron vett, szép sárgák, ezek ugyanis többségükben Dél-Afrikából érkeztek, és a távolság miatt nem környezetbarát módon tárolták őket.

Járay Mari